Alkalmazott kommunikáció és vidékfejlesztés
A Kodolányi János Egyetem 2026. május 6-án megtartott konferenciájának absztraktkötete.
Az Alkalmazott kommunikáció és vidékfejlesztés című tudományos konferencia abból a felismerésből indult ki, hogy a 21. században a vidéki térségek fejlődésének egyik legfontosabb erőforrása már nem pusztán a természeti adottságokban, a gazdasági potenciálban vagy az infrastrukturális fejlesztésekben keresendő, hanem abban a tudásban és együttműködési képességben is, amelynek segítségével a helyi közösségek értékeiket felismerik, megőrzik és korszerű kommunikációs eszközökkel láthatóvá teszik.
Napjaink turizmusa alapvető átalakuláson megy keresztül. A tömegturizmus egyre inkább átadja helyét azoknak az élményközpontú, fenntartható és közösségalapú megoldásoknak, amelyek egyszerre szolgálják a látogatók élményeit, a helyi lakosság életminőségét és a természeti, valamint a kulturális örökség hosszú távú megőrzését. Ezzel párhuzamosan az alkalmazott kommunikáció szerepe is felértékelődik: a települések és térségek versenyképességét ma már jelentős mértékben meghatározza az, hogy képesek-e hiteles identitást kialakítani, közösségi részvételre épülő fejlesztéseket megvalósítani, valamint eredményesen megszólítani a különböző célcsoportokat.
TOVÁBB A KIADVÁNYHOZ ->ELTE legendák
Kedves Olvasó! Ezzel a kötettel az élményeken túl másoknak is képes örömet szerezni, mert a könyv megvásárlásával a Magyar Nyelvőr Alapítványt is támogatja. A Magyar Nyelvőr Alapítvány célja, hogy az 1872-es Magyar Nyelvőr szellemiségének megfelelően a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló rendezvényeket, kiadványokat, törekvéseket támogassa a határainkon innen és a határainkon túl, és erkölcsi és anyagi elismerésként évről évre Magyar Nyelvőr Díjjal jutalmazza az arra érdemes személyeket. A Magyar Nyelvőr Alapítvány a társrendezője az ELTE-n az Eötvös-szónokversenynek, és létrehozója a Magyar Nyelvőr Díjnak, melyet eddig már kilenc ELTE-tudós kapott meg. Vásárlásával a könyv árából 300 forint a Magyar Nyelvőr Alapítványé lesz, ezzel Ön is a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló törekvéseket támogatja. Köszönjük! ELTE Eötvös Kiadó
Kövér György (szerk): Hogyan lett Budapest a nemzet fővárosa?
Mi a titka egy metropolisz létrejöttének, tartós fennmaradásának? Nyilvánvalóan az, hogy lakóinak, szűkebb és tágabb közösségeinek, regionális és országos vonzáskörzetének helyzeti energiáit, sokszínű emberi erőforrásait hatékony szervezeti keretek között, világvárosi szinten sikeresen integrálja. Mi lehet a kulcsa hosszú távon egy doktori iskola eredményes működésének? Mindenekelőtt az, hogy egy tudományág legfrissebb nemzetközi és hazai módszertani vívmányait vonzóvá tegye a benne tanuló doktoranduszok számára, biztosítsa a lehetőséget, hogy a tanultak sokféleségét professzionális pályakezdésük során egyéni alkatukhoz illeszkedően magukévá tegyék, elmélyíthessék, sőt számos irányban tovább is fejleszthessék.
A fantasztikus nyelv
A könyv célja: az anyanyelv biztos tudásának erősítése, érdekes témák boncolgatása tanulságképpen mindenkinek, s a magyar nyelv szeretetére és megbecsülésére buzdítás. Előszó helyett „…haza, nemzet és nyelv egymástól válhatatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog. Tiszteld s tanuld más mívelt népek nyelvét is […], de soha ne feledd, miképpen idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség.” (Kölcsey Ferenc: Parainesis)
Halj meg, tuszi! - A ruandai népirtás 20. évfordulójának emlékére
Szabadi Klaudia
Húsz évvel ezelőtt, 1994 áprilisában és májusában alig száz nap alatt, közel egymillió embert mészároltak le Ruandában. A mai napig több a kérdés, mint a bizonyosság a történtekkel kapcsolatban. Szinte felfoghatatlan a népirtásban való tömeges részvétel, ahogyan a különös kegyetlenséggel történő végrehajtás is.Így látják a magyarokat a világban – 4. kiadás
Földönkívüliek által alkotott nyelvük van, hihetetlenül tehetségesek, a forgóajtón mögöttünk jönnek be, és előttünk mennek ki. A magyarokról rengeteg sztereotip gondolat, furcsa vélemény vagy éppen szerintünk is találó megjegyzés született már (nyilván a dicséretek mind találóak). Magyarország valahol Törökország és Csernobil között van, magas hegycsúcsokon. Ezt a választ egy Los Angeles-i közgazdász adta arra a kérdésemre, hogy hallott-e már Magyarországról. A társaság többi tagja nem hallott még a furcsa nevű „Éhesországról”. Mivel hazánk angol neve /Hungary/ hasonlít az angol „éhes” szóra /hungry/, a világ minden táján elviccelődnek ezzel. „Tényleg éhes?” „Én már nagyon éhes vagyok.” Ezerszer hallottam már eme jeles poénokat. Előfordult, hogy elmondtam, honnan jöttem, és gyorsan megkínáltak harapnivalóval. Ilyenkor udvariasan mosolygok, és biztosítom újdonsült ismerősömet, hogy ez a frappáns szóvicc neki jutott eszébe először.
Csöppek a homokon
Délvidék / Kispiac, Ustorka A Kárpát-medence Felfedezése című sorozat második kötete, a Délvidék / Kispiac és Ustorka, amelynek már a címe is – Csöppek a homokon – egy rendhagyó falu- és tanyakutató kiadványra utal. A Kárpát-medence felfedezése sorozat jellegzetessége a helyszínválasztás, a módszertan és a műfajhűség. A szerzők nagyrészt magyarországi, felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki és őrvidéki író társaságoktagjai, ismert és pályakezdő alkotók. Együtt. Kortárs írók vallanak adott helyszínhez fűződő kötődésükről; a falukutató táborokban felvett életútinterjúk, személyes benyomások szépirodal mi szociográfiákban jelennek meg. Fókuszpont a magyar nyelv, az életmód, a kultúra és az ott élők sorsát még mindig jelentősen befolyásoló trianoni trauma. Bár a kötet gerincét azok az írások képezik, amelyeknek szerzői 2022 szeptemberének első négy napját az észak-bácskai Kispiacon, kettőt a ludasi Róka-tanyán, hármat pedig a Kanizsai Írótáborban töltöttek el – „elsődlegesen az anyanyelv megtartó erejét”, a szerb nyelv ismeretének fontosságát, a vegyes házasságok alakulását, a külföldi munkavállalási kedvet, a helyben lakók életkörülményeit, a fiatalok elvándorlását, a migrációval és az embercsempészettel kapcsolatos feszültségeket, továbbá az összetartás és az összetartozás közösségmegtartó erejét vizsgálva, életutakat és emberi sorsokat bemutatva, írásaikat gazdagon illusztrálva –, mégis a Domonkos László író, közíró, szerkesztő, Horváth Júlia Borbála prózaíró, szerkesztő, kulturális antropológus, a Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztályának elnöke és Kovács Mária helytörténész szerkesztésében, valamint a budapesti MediaCom Kiadó gondozásában elkészült kötet ennél jóval többre vállalkozik és jóval többet is nyújt.
Társadalom és jog
Dr. Kiss Róbert Richard Prima Primissima-díjas, Pulitzer-emlékdíjas szerző ezúttal egy 973 fős, 2013-ban készült, a magyar társadalom szerkezetét vertikálisan és horizontálisan reprezentáló kutatás alapján vizsgálta a magyar lakosságnak a joghoz való viszonyát. A munkát Zsidai Ágnes szakmai szerkesztővel együtt egy komplex jogtudatvizsgálat első részének tekintik. A könyvből megtudjuk, hogy az állampolgároknak mi a véleményük az államról, az önkormányzatokról, az adóhatóságról, a jogról, a bíróságokról, az ügyvédekről, a halálbüntetésről, valamint az ügyészekről. A munka kitér ilyen kérdésekre is: Mi az állam legfontosabb funkciója? Mennyire bízik a lakosság a magyar önkormányzatokban, az adóhatóságban? Milyennek tartja a magyar bírósági rendszert? Igazságosak-e szerintük a bíróságok ítéletei? A munkát nem csak a kutatóknak, a jogászoknak ajánljuk, hanem minden magyar állampolgárnak, akit érdekel a magyar társadalom véleménye az állammal és a joggal kapcsolatban.
Ross, Stephen A. - Westerfield, Randolph W. - Jordan, Bradford D.: A vállalati pénzügyek alapjai 14. kiadás
"Ez a könyv gazdaságtudományi alapképzésekre megfogalmazott hazai képzési és kimeneti követelményeinek is kiválóan megfelel, ráadásul olyan széles témakört fed le, hogy több tantárgyhoz kínál tananyagot. Kiemelkedő részletei miatt arra számítunk, hogy a következő évtizedben ez a könyv válik etalonná a hazai felsőoktatásban, és persze az üzleti szférában is, leváltva a több évtizeddel ezelőtti hasonló témájú szakkönyveket. Mivel alapszakjainkon az egyes tantárgyak azonos tartalom mellett angolul és magyarul is felvehetők, ezért e könyv aktualitását hosszú távon is fenn kívánjuk tartani, azaz a rendszeres angol nyelvű kiadás-frissítéseket követni szeretnénk a magyar nyelvű kiadásoknál is. Az ELTE GTK Pénzügyek Tanszék oktatói"
Béke és háború
A Kárpát-medence felfedezése Do you speak Magyar? Kárpátalja / Tiszabökény A háborús híreket olvasván, csak kapkodjuk a fejünket. Hát még a helyszínen! Tiszabökény – sok más ukrajnai településhez hasonlóan – kiürült. Fáradt szemű nők, megtört arcú idősebb férfiak, akik maradtak, és kitartanak. Éppen, mint Luhanszk és Donyeck népe, de említhetnénk az egykori délszláv háború magyarjait is. Mindanynyian egyet akarnak: élni és boldogulni a szülőföldön, anyanyelven beszélni, s nemcsak álmodni a békét.
Kelemenné Csontos Laura: A magyar vádalku
Ajánló: A kontinentális büntető eljárási rendszerek a XX. század végén egyre szélesebb körben vettek át az angolszász jogrendszerből olyan megoldásokat, amelyek az eljárások felgyorsítását szolgálták, és ezen keresztül az igazságszolgáltatás hatékonyságát kívánták növelni. Kétségtelen, hogy az angolszász – és különösen az amerikai büntetőügyek felgyorsításának leghatékonyabb intézménye a vádalku, amelyet az ügyek elsöprő többségében alkalmaznak. A magyar jogalkotó már 1998-ban a „tárgyalásról lemondás” jogintézményével, majd 2017-ban az „egyezség” elnevezésű külön eljárással szándékozott meríteni az angolszász tapasztalatokból. Kelemenné Csontos Laura tanulmánya részletesen bemutatja a magyar „vádalku” történetét, és azt is, hogy miért nem tudott a jogalkotói szándék megvalósulni. Hack Péter
Török Zsolt Győző: A boldog békeidők atlasza - Kogutowicz
Hogyan lett egy galíciai származású, morvaországi születésű, korábbi osztrák katonatisztből szerelmes leányszöktető, majd soproni tanár, végül magyar térképész Budapesten? A regényes formában megírt kötetben a szerző több évtizedes kutatásai alapján kelti életre a legendás térképész szellemét. Kogutowicz Manó ezután maga is megszólal: történeteket mond el életéről, beszélget az íróval a térképekről, sőt, az érdekes és tanulságos történeteket sajátos, fanyar humorú megjegyzéseivel fűszerezi.











