Így látják a magyarokat - 3. kiadás
Magyarország másképp
Földönkívüliek által alkotott nyelvük van, hihetetlenül tehetségesek, a forgóajtón mögöttünk jönnek be, és előttünk mennek ki. A magyarokról rengeteg sztereotip gondolat, furcsa vélemény vagy éppen szerintünk is találó megjegyzés született már (nyilván a dicséretek mind találóak). Magyarország valahol Törökország és Csernobil között van, magas hegycsúcsokon. Ezt a választ egy Los Angeles-i közgazdász adta arra a kérdésemre, hogy hallott-e már Magyarországról. A társaság többi tagja nem hallott még a furcsa nevű „Éhesországról”. Mivel hazánk angol neve /Hungary/ hasonlít az angol „éhes” szóra /hungry/, a világ minden táján elviccelődnek ezzel. „Tényleg éhes?” „Én már nagyon éhes vagyok.” Ezerszer hallottam már eme jeles poénokat. Előfordult, hogy elmondtam, honnan jöttem, és gyorsan megkínáltak harapnivalóval. Ilyenkor udvariasan mosolygok, és biztosítom újdonsült ismerősömet, hogy ez a frappáns szóvicc neki jutott eszébe először. Külföldön kicsit másképp látják Magyarországot, mint azt itthon gondolnánk. Erről és a magyarok többi néphez való viszonyáról több felmérés is született már, a legkülönbözőbb szervezetek közreműködésével. Különösen érdekesek a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és az Európai Folklór Központ kutatásai. Észak-Amerikában alig hallottak rólunk, akik mégis, azok lovasokra, végtelen sztyeppékre gondolnak. Klasszikus, de nem egyedi példa, amikor a tengeren túli csoport tagjai utazás előtt megkérdezték, hogy itt még vajon mindenki lovon jár-e, mert ők, sajnos, nem tudnak lovagolni, és akkor bizony mi lesz. Érdekes, hogy néhány Latin-Amerikai országban és Kubában jobban ismerik az országot. Magyar bokszolókat, magyar ételeket és a régi magyar focit tudják felidézni – képzeljék, milyen jó lehetett a labdarúgásunk, hogy annyi év alatt sem sikerült a Magyarország-futballnemzet képet romba döntenünk. Reméljük, hogy új sikerek erősítik majd ezt a meglátást...Nyelvelő
A szerző e könyvével kettős célt kívánt elérni: 1. érdekes témák boncolgatása, tanulságképpen mindenkinek, 2. a magyar nyelvszeretetére és megbecsülésére buzdítás. A munka egy hetilap cikksorozatára épül. Az olvasók hétről hétre beküldhették kérdéseiket, megírhatták véleményüket. Négy év alatt mintegy tízezer elektronikus vagy hagyományos levél érkezett, egyetemi oktatók éppúgy írtak, mint orvosok, cukrászok, néprajzkutatók, bérelszámolók vagy betanított munkások. Mivel a legtöbb írás az olvasók kérdéseire adott válasz vagy a kérdésekkel kapcsolatban felmerülő tudományos problémák megoldása, igen színes könyvet kap az olvasó a kezébe, hiszen tájékozódhat etimológiai (szófejtési), grammatikai, stilisztikai, helyesírási, nyelvmûvelô, névtani, kommunikációs kérdésekrôl, de olvashat tréfás szokásokról, mondókákról, különleges helynevekről, és számos egyéb nyelvi érdekességről is. A könyvet ajánljuk minden anyanyelvét szerető, annak felépítése, rendszere, változása, története iránt érdeklődő olvasónak.
A világ legszebb szállodái 3.
A Kelet varázsát idézi a jeruzsálemi King David Hotel, a kuvaiti Sheraton és a jordán Le Royal Amman. A fehér homokos, pálmafás tengerpartok kedvelői pedig igencsak elégedettek lehetnek: öt káprázatos sziget romantikus szállodáiról olvashatnak.
Moldova György: Keserű pohár 3. kötet - Villány - A borra épült város
"A magyar borok világhírűek - itthon."
Béke és háború
A Kárpát-medence felfedezése Do you speak Magyar? Kárpátalja / Tiszabökény A háborús híreket olvasván, csak kapkodjuk a fejünket. Hát még a helyszínen! Tiszabökény – sok más ukrajnai településhez hasonlóan – kiürült. Fáradt szemű nők, megtört arcú idősebb férfiak, akik maradtak, és kitartanak. Éppen, mint Luhanszk és Donyeck népe, de említhetnénk az egykori délszláv háború magyarjait is. Mindanynyian egyet akarnak: élni és boldogulni a szülőföldön, anyanyelven beszélni, s nemcsak álmodni a békét.
Halj meg, tuszi! - A ruandai népirtás 20. évfordulójának emlékére
Szabadi Klaudia
Húsz évvel ezelőtt, 1994 áprilisában és májusában alig száz nap alatt, közel egymillió embert mészároltak le Ruandában. A mai napig több a kérdés, mint a bizonyosság a történtekkel kapcsolatban. Szinte felfoghatatlan a népirtásban való tömeges részvétel, ahogyan a különös kegyetlenséggel történő végrehajtás is.A kézenálló ipszilon
A 44 versből álló sorozatot két másik verscsokor veszi közre, az egyik állatokról, mesehősökről szól, talán még az olvasni tudás előtti időkre, a másik a tanulás nehézségeihez ad verses fogódzókat. Mire az olvasó a könyv végére ér, a betűk a barátai lesznek, az olvasás az élete részévé válik.
Ernesto Frers: A Birodalom hóhérainak nyomában
A náci vezetők és üldözőik története
A Harmadik Birodalom hóhérai, a holokauszt végrehajtói és akik megbosszulták az áldozatokat. Auschwitz, Treblinka, Mauthausen... Helyszínek, nevek, melyek örökre bevésődtek közös emlékezetünkbe. Férfiakat, nőket és gyermekeket hurcoltak el otthonaikból, zsúfolták őket marhavagonokba, és szállították különböző megsemmisítő táborokba. Már nem emberekként, csak számokként érkeztek, szenvedéseik képei eljutottak hozzánk, és létfontosságú hagyatékot képeznek, amelyet meg kell ismertetni a fiatalabb nemzedékekkel. A tragédia felelősei közül sokakat bíróság elé állítottak és elítéltek, de a náci bűnösök nagy részének sikerült elmenekülnie.Társadalom és jog
Dr. Kiss Róbert Richard Prima Primissima-díjas, Pulitzer-emlékdíjas szerző ezúttal egy 973 fős, 2013-ban készült, a magyar társadalom szerkezetét vertikálisan és horizontálisan reprezentáló kutatás alapján vizsgálta a magyar lakosságnak a joghoz való viszonyát. A munkát Zsidai Ágnes szakmai szerkesztővel együtt egy komplex jogtudatvizsgálat első részének tekintik. A könyvből megtudjuk, hogy az állampolgároknak mi a véleményük az államról, az önkormányzatokról, az adóhatóságról, a jogról, a bíróságokról, az ügyvédekről, a halálbüntetésről, valamint az ügyészekről. A munka kitér ilyen kérdésekre is: Mi az állam legfontosabb funkciója? Mennyire bízik a lakosság a magyar önkormányzatokban, az adóhatóságban? Milyennek tartja a magyar bírósági rendszert? Igazságosak-e szerintük a bíróságok ítéletei? A munkát nem csak a kutatóknak, a jogászoknak ajánljuk, hanem minden magyar állampolgárnak, akit érdekel a magyar társadalom véleménye az állammal és a joggal kapcsolatban.
Dr. Kuti András: 23 nap alatt a föld körül
Egy idegenvezető kalandozásai
A szerző munkája során a föld legtöbb országában járt. 30+ év utazás során számtalan érdekes sztori történt vele. Ezeket írja le kontinensenkénti, s azon belül országonkénti bontásban. Történetek 98 országból humorosan. A sztorik előtt az olvasó az adott országra vonatkozó alap adatokkal ismerkedhet meg (terület, lakosság, érdekességek, látnivalók).A magyar helyesírás és írásjelhasználat (2. bővített és átdolgozott kiadás)
A magyar helyesírás és írásjelhasználat című egyetemi jegyzet átfogó képet nyújt a magyar helyesírás, írásjelhasználat és a nyelvújítási korszakok történetéhez, továbbá a mai magyar írás gyakorlatához és a világ nyelveinek jobb megismeréséhez. A kötet útmutatója lehet nemcsak az egyetemi hall-gatóknak, hanem mindazoknak, akik érdeklődnek a magyar nyelv, a világ nyelvei és a nyelvészeti kérdések iránt, konkrétabban, akik mintát szeret-nének kapni arra is, hogyan lehet a helyesírással és a jelentéstannal hasz-nosan foglalkozni, de azoknak is, akik a szerzőkkel együtt azt a nézetet vallják, hogy a nyelv, a nyelvhasználat szorosan összefügg a gondolkodással, s ez az összefüggés teljes mértékben igaz a helyesírásra is. A mű szerzői: dr. Keszler Borbála professor emeritus, az MTA doktora, az Anyanyelvünk Európában Elnöki Bizottság, a Nyelvtudományi Bizott-ság, a Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság és a Magyar Nyelvészeti Munkabizottság tagja, valamint dr. Kiss Róbert Richard, a Kodolányi János Egyetem Újmédia és Kreatívipari Karának dékánja, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatójaként évekig tanította a helyesírási alap-kérdéseket.
Alejo Carpentier: Földi királyság
Ennek a szépséges prózai költeménynek, a világhírű kubai regényíró történelmi fantáziájának egyetlen költött alakja, a mitikus és valóságos események egyszerű tanúja, Ti Noël. Az egykori rabszolga életét végigkísérve ismerjük meg ezt az izgalmas, távoli világot. Mario Vargas Llosa, Nobel-díjas perui író szerint „az egyik legjobb regény, amelyet spanyol nyelven írtak a XX. században”. Székács Vera, García Marquez magyar fordítója azoknak ajánlja, akik a „Száz év magány” világából megismert mágikus realizmust, vagy ahogyan Alejo Carpentier, a regény magyarul most először megjelenő előszavában nevezi, a „csodás valót” keresik. Francia kalózok, vadorzók ütnek tanyát az Antillák paradicsomában, s Afrikából odahurcolt rabszolgáikkal a tengerentúli őserdők és szavannák fekete istenei is Amerika földjére lépnek. Bűvös erejük ellen mit sem ér a telepesek rémuralma, Leclerc tábornok erélye, Pauline Bonaparte Canovát megihlető gyönyörű meztelensége, az istenek nemzetet szülnek, Machandal, Bouckman, Toursaint, Dessalines képében megvívják a világtörténelem egyetlen győzedelmes rabszolgalázadását, és ezen a csodálatos színtéren, a XVIII. és XIX. század fordulóján, a vadon afrikai mágiájában és a karibi napfény felhőtlen ragyogásában hiába tündököl egy trópusi Versailles a régi rend felelőtlen pompájával, vérbe borul ez a csodavilág, a forradalom hullámverése felszínre dobja Haitit, felröppen a latin-amerikai szabadság első fecskéje.












