A világ legszebb szállodái 2.
Az amerikai Madonna Inn szállóban még barlanglakásban is megszállhatunk, Törökországban pedig Velencét mintázták meg, kicsiben. Hotel épült Hitler egykori rezidenciája, a Sasfészek mellett, és a világ leghíresebb golfpályáján is. A sivatagban sípályát építettek, mellé pedig egy alpesi síhotelt: Dubaj tényleg fantasztikus! Finnországban hókastélyban szállhatnak meg a vendégek, Tanzániában pedig a világ leghíresebb vulkáni kráterében építettek hotelt.
Török Zsolt Győző: A boldog békeidők atlasza - Kogutowicz
Hogyan lett egy galíciai származású, morvaországi születésű, korábbi osztrák katonatisztből szerelmes leányszöktető, majd soproni tanár, végül magyar térképész Budapesten? A regényes formában megírt kötetben a szerző több évtizedes kutatásai alapján kelti életre a legendás térképész szellemét. Kogutowicz Manó ezután maga is megszólal: történeteket mond el életéről, beszélget az íróval a térképekről, sőt, az érdekes és tanulságos történeteket sajátos, fanyar humorú megjegyzéseivel fűszerezi.
A fantasztikus nyelv – 3., bővített, átdolgozott kiadás
A könyv a magyar nyelvnek, mint a világ egyik legkülönlegesebb nyelvének bemutatására törekszik oly módon, hogy a magyar nyelv szeretetére és megbecsülésére ösztönözze az olvasókat, miközben érdekes témákat fejt ki, hogy azok tanulságképpen szolgáljanak minden korosztály számára.
Az olvasó bárki számára könnyen emészthető, a magyar nyelv sajátosságait, érdekességeit, szabályait bemutató igen színes, szórakoztató könyvet kap a kezébe, hiszen tájékozódhat a nyelvek, nyelvváltozatok problémájáról, etimológiai (szófejtési), szókészlettani, névtani, stilisztikai, helyesírási, retorikai, kommunikációs és szaknyelvi kérdésekről, de olvashat tréfás szokásokról, mondókákról, és számos egyéb nyelvi érdekességről is.
Kövér György (szerk): Hogyan lett Budapest a nemzet fővárosa?
Mi a titka egy metropolisz létrejöttének, tartós fennmaradásának? Nyilvánvalóan az, hogy lakóinak, szűkebb és tágabb közösségeinek, regionális és országos vonzáskörzetének helyzeti energiáit, sokszínű emberi erőforrásait hatékony szervezeti keretek között, világvárosi szinten sikeresen integrálja. Mi lehet a kulcsa hosszú távon egy doktori iskola eredményes működésének? Mindenekelőtt az, hogy egy tudományág legfrissebb nemzetközi és hazai módszertani vívmányait vonzóvá tegye a benne tanuló doktoranduszok számára, biztosítsa a lehetőséget, hogy a tanultak sokféleségét professzionális pályakezdésük során egyéni alkatukhoz illeszkedően magukévá tegyék, elmélyíthessék, sőt számos irányban tovább is fejleszthessék.
Merre folyik a patak?
Felvidék / Várhosszúrét A Do you speak Magyar? című projekt első táborát 2021. augusztus 30-ától szeptember 5-éig rendezték meg Várhosszúréten. A kötet első felében ismert szerzők szociográfiai írásai és ilyen jellegű esszéi, a másodikban a várhosszúréti táborban végzett kutatások eredményeként létrejött írások olvashatók – gazdagon illusztrálva. A könyv húsz szerző munkáját és számos idézetet tartalmaz korábban élt, illetve Felvidékhez, a Gömöri régióhoz, a Rozsnyói járáshoz kötődő íróktól; ilyenformán több stílusban és nézőponttal, s mint általában az irodalmi szociográfiák, több formai és műfaji eszközt felhasználva íródott. Esszé, riport, interjú, vers, tényfeltáró elemzés és történelmi visszaemlékezés keveredik a személyes benyomások leírásával. A kötet végén záradékként rövid összefoglaló olvasható a tapasztalatokról, ajánlással a problémák megoldására.
Király Zoltán: Azok a daliás idők
A rendszerváltás igazi titkai minden idők legnépszerűbb magyar politikusának tollából. Király Zoltán az 1985-ös országgyűlési választásokon szembe mert szállni a rettegett Komócsin Mihállyal, és legyőzte. Volt "fizetett forradalmár", és tagja a négyek bandájának, akiket hatalmas botrányok közepette kizártak az MSZMP-ből. A négyek bűne egyébként az volt, hogy változásokat követeltek, ellenzéki gyűléseken vetek részt, szabadon beszéltek. Király Zoltán vallomása Szűrös Mátyásról, Lakitelekről, Grósz Károlyról, a titkosszolgálatokról. A kiadvány egyesével fóliázva kerül szállításra CD-melléklettel, melyben Király Zoltán fontosabb parlamenti felszólalásai hallhatók. Ha a Kádár-rendszer meg akarta rendszabályozni a parlamentet, aligha találhattak alkalmasabb képviselőt a kizárásra. Azon túl, hogy személyesen bosszantotta őket, hogy ez a „rövidnadrágos kisfiú” beleszól a komoly felnőttek dolgába, Király fellépése egy valóságos parlamentáris politizálás veszélyeire figyelmeztette őket. A köz ügyeit, amely a párt, a párt tulajdonosainak magánügye volt, ismét közüggyé tette. (Lengyel László: A pártkizárásokról tíz év után. Népszava, 1998. április 14.)
Siklósi Iván, Fecz Dóra, Deák Péter: Apparatus Eruditionis
Siklósi Iván az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének egyetemi docense. Diplomájának megszerzését (ELTE, 2004) követően a Szegedi Tudományegyetemen (2005-ig), valamint az ELTE-n (2004-től folyamatosan), 2005 és 2015 között pedig a győri Széchenyi István Egyetemen is római jogot oktat. 2004-től 2011-ig modern polgári jogi (ezen belül különösen kötelmi jogi, valamint jogösszehasonlító témájú) kurzusok megbízott előadója a Mathias Corvinus Collegiumban. Több könyv – közöttük egy kétkötetes összefoglaló mű (Római magánjog) – egyedüli szerzője, számos további – magyar, angol, német és francia nyelvű – tudományos publikáció szerzője, társszerzője vagy szerkesztője. Kutatásai elsősorban a római magánjog különféle területeit ölelik fel. PhD-fokozatot 2013-ban szerzett a jogügyleti érvénytelenség római jogi, jogtörténeti és modern jogi kérdéseire fókuszáló disszertációjával. 2014-ben három évre elnyerte az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját, melynek zárójelentése „kiemelkedő” minősítést nyert. 2015-ben az „ELTE Ígéretes Kutatója” kitüntetést kapta meg. 2020-ban habilitált az ELTE-n, értekezését a custodia-felelősség klasszikus római jogi témakörében készítette. Legutóbbi monográfiája az öröklési jog fejlődésének egyes kérdéseivel foglalkozik. Fecz Dóra az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékének kutatási asszisztense. Diplomájának megszerzése (ELTE, 2014) óta óraadóként oktat a Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszéken is. Tanulmányai során egy szemesztert töltött a Friedrich-Schiller-Universität Jena és két félévet az Eberhard Karls Universität Tübingen jogi karán, ahol polgári jogi és római jogi kurzusokat hallgatott. Deák Péter az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének tanársegédje, bírósági titkár. Diplomájának megszerzését (ELTE, 2017) követően az ELTE-n római jogot oktat, valamint bírósági pályafutását is megkezdi a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Jelenleg a Fővárosi Ítélőtábla Közigazgatási Kollégiumában teljesít szolgálatot. Kutatásai főként a római családjog területére koncentrálnak, de több más témájú publikáció szerzője vagy szerkesztője is. Az actio rerum amotarum problematikáját tárgyaló PhD-értekezését 2024-ben védte meg.
A magyar helyesírás és írásjelhasználat (2. bővített és átdolgozott kiadás)
A magyar helyesírás és írásjelhasználat című egyetemi jegyzet átfogó képet nyújt a magyar helyesírás, írásjelhasználat és a nyelvújítási korszakok történetéhez, továbbá a mai magyar írás gyakorlatához és a világ nyelveinek jobb megismeréséhez. A kötet útmutatója lehet nemcsak az egyetemi hall-gatóknak, hanem mindazoknak, akik érdeklődnek a magyar nyelv, a világ nyelvei és a nyelvészeti kérdések iránt, konkrétabban, akik mintát szeret-nének kapni arra is, hogyan lehet a helyesírással és a jelentéstannal hasz-nosan foglalkozni, de azoknak is, akik a szerzőkkel együtt azt a nézetet vallják, hogy a nyelv, a nyelvhasználat szorosan összefügg a gondolkodással, s ez az összefüggés teljes mértékben igaz a helyesírásra is. A mű szerzői: dr. Keszler Borbála professor emeritus, az MTA doktora, az Anyanyelvünk Európában Elnöki Bizottság, a Nyelvtudományi Bizott-ság, a Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság és a Magyar Nyelvészeti Munkabizottság tagja, valamint dr. Kiss Róbert Richard, a Kodolányi János Egyetem Újmédia és Kreatívipari Karának dékánja, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatójaként évekig tanította a helyesírási alap-kérdéseket.
Így látják a magyarokat a világban – 4. kiadás
Földönkívüliek által alkotott nyelvük van, hihetetlenül tehetségesek, a forgóajtón mögöttünk jönnek be, és előttünk mennek ki. A magyarokról rengeteg sztereotip gondolat, furcsa vélemény vagy éppen szerintünk is találó megjegyzés született már (nyilván a dicséretek mind találóak). Magyarország valahol Törökország és Csernobil között van, magas hegycsúcsokon. Ezt a választ egy Los Angeles-i közgazdász adta arra a kérdésemre, hogy hallott-e már Magyarországról. A társaság többi tagja nem hallott még a furcsa nevű „Éhesországról”. Mivel hazánk angol neve /Hungary/ hasonlít az angol „éhes” szóra /hungry/, a világ minden táján elviccelődnek ezzel. „Tényleg éhes?” „Én már nagyon éhes vagyok.” Ezerszer hallottam már eme jeles poénokat. Előfordult, hogy elmondtam, honnan jöttem, és gyorsan megkínáltak harapnivalóval. Ilyenkor udvariasan mosolygok, és biztosítom újdonsült ismerősömet, hogy ez a frappáns szóvicc neki jutott eszébe először.
Ross, Stephen A. - Westerfield, Randolph W. - Jordan, Bradford D.: A vállalati pénzügyek alapjai 14. kiadás
"Ez a könyv gazdaságtudományi alapképzésekre megfogalmazott hazai képzési és kimeneti követelményeinek is kiválóan megfelel, ráadásul olyan széles témakört fed le, hogy több tantárgyhoz kínál tananyagot. Kiemelkedő részletei miatt arra számítunk, hogy a következő évtizedben ez a könyv válik etalonná a hazai felsőoktatásban, és persze az üzleti szférában is, leváltva a több évtizeddel ezelőtti hasonló témájú szakkönyveket. Mivel alapszakjainkon az egyes tantárgyak azonos tartalom mellett angolul és magyarul is felvehetők, ezért e könyv aktualitását hosszú távon is fenn kívánjuk tartani, azaz a rendszeres angol nyelvű kiadás-frissítéseket követni szeretnénk a magyar nyelvű kiadásoknál is. Az ELTE GTK Pénzügyek Tanszék oktatói"
Ebola - A szegénység vírusa
Bucsky Péter
"Halálos vírus", "szinte biztos a vég"", "a világon hónapok alatt végigsöprő járvány, ami után kő kövön nem marad" - ezek a szalagcímek szerepelnek az ebolával kapcsolatban a fejlett országok hírforrásaiban. A félelem és rettegés népszerű téma a sajtóban, s milliók gondolkodtak el azon, mihez is kezdenének, ha náluk is kitörne az ebolajárvány. Magyarországon is félelmet keltettek a hírek, tudósítások. Pedig akármennyire félelmetes tüneteket okoz is a vírus, messze nem a legpusztítóbb betegség - még az európai szemmel gyakorlatilag katasztrofálisnak tekinthető egészségügyi ellátással rendelkező nyugat-afrikai országokban sem.Filmturizmus a Kárpát-medencében
A Filmturizmus a Kárpát-medencében – Filmforgatások helyszínei című kiadvány egy egyedülálló, filmszakmai igényességgel összeállított útikalauz, amely a magyarországi és a szomszédos országok magyarok által is lakott térségeinek filmes örökségét mutatja be. Különböző fi lmalkotások forgatási helyszínein keresztül tárja fel a régió természeti, táji és kulturális értékeit, ezzel új szempontból kapcsolva össze a mozgóképkultúrát és a turizmust. A kötet célja, hogy a filmturizmus élményét és lehetőségeit összefűzze a térség gazdag filmes örökségével – a szakma, a rajongók és az utazók örömére egyaránt.












