Így látják a magyarokat - 3. kiadás
Magyarország másképp
Földönkívüliek által alkotott nyelvük van, hihetetlenül tehetségesek, a forgóajtón mögöttünk jönnek be, és előttünk mennek ki. A magyarokról rengeteg sztereotip gondolat, furcsa vélemény vagy éppen szerintünk is találó megjegyzés született már (nyilván a dicséretek mind találóak). Magyarország valahol Törökország és Csernobil között van, magas hegycsúcsokon. Ezt a választ egy Los Angeles-i közgazdász adta arra a kérdésemre, hogy hallott-e már Magyarországról. A társaság többi tagja nem hallott még a furcsa nevű „Éhesországról”. Mivel hazánk angol neve /Hungary/ hasonlít az angol „éhes” szóra /hungry/, a világ minden táján elviccelődnek ezzel. „Tényleg éhes?” „Én már nagyon éhes vagyok.” Ezerszer hallottam már eme jeles poénokat. Előfordult, hogy elmondtam, honnan jöttem, és gyorsan megkínáltak harapnivalóval. Ilyenkor udvariasan mosolygok, és biztosítom újdonsült ismerősömet, hogy ez a frappáns szóvicc neki jutott eszébe először. Külföldön kicsit másképp látják Magyarországot, mint azt itthon gondolnánk. Erről és a magyarok többi néphez való viszonyáról több felmérés is született már, a legkülönbözőbb szervezetek közreműködésével. Különösen érdekesek a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és az Európai Folklór Központ kutatásai. Észak-Amerikában alig hallottak rólunk, akik mégis, azok lovasokra, végtelen sztyeppékre gondolnak. Klasszikus, de nem egyedi példa, amikor a tengeren túli csoport tagjai utazás előtt megkérdezték, hogy itt még vajon mindenki lovon jár-e, mert ők, sajnos, nem tudnak lovagolni, és akkor bizony mi lesz. Érdekes, hogy néhány Latin-Amerikai országban és Kubában jobban ismerik az országot. Magyar bokszolókat, magyar ételeket és a régi magyar focit tudják felidézni – képzeljék, milyen jó lehetett a labdarúgásunk, hogy annyi év alatt sem sikerült a Magyarország-futballnemzet képet romba döntenünk. Reméljük, hogy új sikerek erősítik majd ezt a meglátást...A magyar helyesírás és írásjelhasználat (2. bővített és átdolgozott kiadás)
A magyar helyesírás és írásjelhasználat című egyetemi jegyzet átfogó képet nyújt a magyar helyesírás, írásjelhasználat és a nyelvújítási korszakok történetéhez, továbbá a mai magyar írás gyakorlatához és a világ nyelveinek jobb megismeréséhez. A kötet útmutatója lehet nemcsak az egyetemi hall-gatóknak, hanem mindazoknak, akik érdeklődnek a magyar nyelv, a világ nyelvei és a nyelvészeti kérdések iránt, konkrétabban, akik mintát szeret-nének kapni arra is, hogyan lehet a helyesírással és a jelentéstannal hasz-nosan foglalkozni, de azoknak is, akik a szerzőkkel együtt azt a nézetet vallják, hogy a nyelv, a nyelvhasználat szorosan összefügg a gondolkodással, s ez az összefüggés teljes mértékben igaz a helyesírásra is. A mű szerzői: dr. Keszler Borbála professor emeritus, az MTA doktora, az Anyanyelvünk Európában Elnöki Bizottság, a Nyelvtudományi Bizott-ság, a Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság és a Magyar Nyelvészeti Munkabizottság tagja, valamint dr. Kiss Róbert Richard, a Kodolányi János Egyetem Újmédia és Kreatívipari Karának dékánja, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatójaként évekig tanította a helyesírási alap-kérdéseket.
Halj meg, tuszi! - A ruandai népirtás 20. évfordulójának emlékére
Szabadi Klaudia
Húsz évvel ezelőtt, 1994 áprilisában és májusában alig száz nap alatt, közel egymillió embert mészároltak le Ruandában. A mai napig több a kérdés, mint a bizonyosság a történtekkel kapcsolatban. Szinte felfoghatatlan a népirtásban való tömeges részvétel, ahogyan a különös kegyetlenséggel történő végrehajtás is.Szabella Olivér (szerk.): E-sport Tudásbázis
Az E-sport Tudásbázis tanulmánykötet a Magyar E-sport Szövetség legújabb edukációs projektjének első produktuma. A kötet öt nagyobb részre tagolódik, amelyek az e-sport világának különböző aspektusait tárgyalják. A Bevezető általános áttekintést nyújt az e-sportról, míg a Tudományterületek az e-sportban fejezet bemutatja az e-sporthoz kapcsolódó tudományágakat, mint a szociológia, jog, pszichológia, menedzsment, és mások.
Kövér György (szerk): Hogyan lett Budapest a nemzet fővárosa?
Mi a titka egy metropolisz létrejöttének, tartós fennmaradásának? Nyilvánvalóan az, hogy lakóinak, szűkebb és tágabb közösségeinek, regionális és országos vonzáskörzetének helyzeti energiáit, sokszínű emberi erőforrásait hatékony szervezeti keretek között, világvárosi szinten sikeresen integrálja. Mi lehet a kulcsa hosszú távon egy doktori iskola eredményes működésének? Mindenekelőtt az, hogy egy tudományág legfrissebb nemzetközi és hazai módszertani vívmányait vonzóvá tegye a benne tanuló doktoranduszok számára, biztosítsa a lehetőséget, hogy a tanultak sokféleségét professzionális pályakezdésük során egyéni alkatukhoz illeszkedően magukévá tegyék, elmélyíthessék, sőt számos irányban tovább is fejleszthessék.
A kézenálló ipszilon
A 44 versből álló sorozatot két másik verscsokor veszi közre, az egyik állatokról, mesehősökről szól, talán még az olvasni tudás előtti időkre, a másik a tanulás nehézségeihez ad verses fogódzókat. Mire az olvasó a könyv végére ér, a betűk a barátai lesznek, az olvasás az élete részévé válik.
Moldova György: Keserű pohár 3. kötet - Villány - A borra épült város
"A magyar borok világhírűek - itthon."
Ross, Stephen A. - Westerfield, Randolph W. - Jordan, Bradford D.: A vállalati pénzügyek alapjai 14. kiadás
"Ez a könyv gazdaságtudományi alapképzésekre megfogalmazott hazai képzési és kimeneti követelményeinek is kiválóan megfelel, ráadásul olyan széles témakört fed le, hogy több tantárgyhoz kínál tananyagot. Kiemelkedő részletei miatt arra számítunk, hogy a következő évtizedben ez a könyv válik etalonná a hazai felsőoktatásban, és persze az üzleti szférában is, leváltva a több évtizeddel ezelőtti hasonló témájú szakkönyveket. Mivel alapszakjainkon az egyes tantárgyak azonos tartalom mellett angolul és magyarul is felvehetők, ezért e könyv aktualitását hosszú távon is fenn kívánjuk tartani, azaz a rendszeres angol nyelvű kiadás-frissítéseket követni szeretnénk a magyar nyelvű kiadásoknál is. Az ELTE GTK Pénzügyek Tanszék oktatói"
A magyar helyesírás és írásjelhasználat
A magyar helyesírás és írásjelhasználat című egyetemi jegyzet átfogó képet nyújt a magyar helyesírás, írásjelhasználat és a nyelvújítási korszakok történetéhez, továbbá a mai magyar írás gyakorlatához és a világ nyelveinek jobb megismeréséhez. A kötet útmutatója lehet nemcsak az egyetemi hall-gatóknak, hanem mindazoknak, akik érdeklődnek a magyar nyelv, a világ nyelvei és a nyelvészeti kérdések iránt, konkrétabban, akik mintát szeret-nének kapni arra is, hogyan lehet a helyesírással és a jelentéstannal hasz-nosan foglalkozni, de azoknak is, akik a szerzőkkel együtt azt a nézetet vallják, hogy a nyelv, a nyelvhasználat szorosan összefügg a gondolkodással, s ez az összefüggés teljes mértékben igaz a helyesírásra is. A mű szerzői: dr. Keszler Borbála professor emeritus, az MTA doktora, az Anyanyelvünk Európában Elnöki Bizottság, a Nyelvtudományi Bizott-ság, a Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság és a Magyar Nyelvészeti Munkabizottság tagja, valamint dr. Kiss Róbert Richard, a Kodolányi János Egyetem Újmédia és Kreatívipari Karának dékánja, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatójaként évekig tanította a helyesírási alap-kérdéseket.
Dr. Kuti András: 23 nap alatt a föld körül
Egy idegenvezető kalandozásai
A szerző munkája során a föld legtöbb országában járt. 30+ év utazás során számtalan érdekes sztori történt vele. Ezeket írja le kontinensenkénti, s azon belül országonkénti bontásban. Történetek 98 országból humorosan. A sztorik előtt az olvasó az adott országra vonatkozó alap adatokkal ismerkedhet meg (terület, lakosság, érdekességek, látnivalók).Kerek István: Sikerkalauz AI hullámlovasoknak - Hogyan legyél kezdőből profi prompter?
Ajánló: Az AI itt dörömböl a jelen kapuján, hogy a jövőbe vigyen. Szinte naponta beszélünk róla, pedig a legtöbben még kevésbé ismerjük. Beengedjük, vagy zárjuk ki az életünkből? Féljünk tőle, vagy bizalommal barátkozzunk vele? Tartsuk távol magunkat tőle, vagy használjuk ki a határtalan lehetőségeit? Kerek István Sikerkalauz AI hullámlovasoknak könyvét ajánlom mindenkinek, aki ezekben a dilemmákban szeretne eligazodni. A könyv nemcsak a (fél)profiknak szól, a technológiai fókusz mellett elvezet a kreatív és eredményes alkalmazás művészetébe is. Lehetőséget ad mindannyiunknak, hogy profi prompterré, „AI hullámlovassá” váljunk. Marosi László, MELÓ-DIÁK alapítótag, SkillX alapító, vezérigazgató, VOSZ BPMRSZ, elnök A szerzőről: Kerek István közel három évtizedes tapasztalattal rendelkezik az informatika területén, 2008 óta az AI világában tevékenykedik. Gyakorlatias szemléletével érthetően magyarázza az AI-t, azok számára is, akik most ismerkednek ezzel a területtel. István célja, hogy a digitális és AI eszközök segítségével növelje a működési hatékonyságot és az AI emberközpontú maradjon. A „ChatGPT magyarul” csoportalapítójaként és egyetemi óraadóként szenvedélyesen osztja meg tudását, hogy a mesterséges intelligencia mindenki számára érthető és elérhető legyen.
Filmturizmus a Kárpát-medencében
A Filmturizmus a Kárpát-medencében – Filmforgatások helyszínei című kiadvány egy egyedülálló, filmszakmai igényességgel összeállított útikalauz, amely a magyarországi és a szomszédos országok magyarok által is lakott térségeinek filmes örökségét mutatja be. Különböző fi lmalkotások forgatási helyszínein keresztül tárja fel a régió természeti, táji és kulturális értékeit, ezzel új szempontból kapcsolva össze a mozgóképkultúrát és a turizmust. A kötet célja, hogy a filmturizmus élményét és lehetőségeit összefűzze a térség gazdag filmes örökségével – a szakma, a rajongók és az utazók örömére egyaránt.













