Alejo Carpentier: Földi királyság
Ennek a szépséges prózai költeménynek, a világhírű kubai regényíró történelmi fantáziájának egyetlen költött alakja, a mitikus és valóságos események egyszerű tanúja, Ti Noël. Az egykori rabszolga életét végigkísérve ismerjük meg ezt az izgalmas, távoli világot. Mario Vargas Llosa, Nobel-díjas perui író szerint „az egyik legjobb regény, amelyet spanyol nyelven írtak a XX. században”. Székács Vera, García Marquez magyar fordítója azoknak ajánlja, akik a „Száz év magány” világából megismert mágikus realizmust, vagy ahogyan Alejo Carpentier, a regény magyarul most először megjelenő előszavában nevezi, a „csodás valót” keresik. Francia kalózok, vadorzók ütnek tanyát az Antillák paradicsomában, s Afrikából odahurcolt rabszolgáikkal a tengerentúli őserdők és szavannák fekete istenei is Amerika földjére lépnek. Bűvös erejük ellen mit sem ér a telepesek rémuralma, Leclerc tábornok erélye, Pauline Bonaparte Canovát megihlető gyönyörű meztelensége, az istenek nemzetet szülnek, Machandal, Bouckman, Toursaint, Dessalines képében megvívják a világtörténelem egyetlen győzedelmes rabszolgalázadását, és ezen a csodálatos színtéren, a XVIII. és XIX. század fordulóján, a vadon afrikai mágiájában és a karibi napfény felhőtlen ragyogásában hiába tündököl egy trópusi Versailles a régi rend felelőtlen pompájával, vérbe borul ez a csodavilág, a forradalom hullámverése felszínre dobja Haitit, felröppen a latin-amerikai szabadság első fecskéje.
Szarvasűző messzeségek
A Kárpát-medence felfedezése Do you speak Magyar? / IV. Erdély / Abásfalva / Homoród mente A Kárpát-medence felfedezése sorozat jellegzetessége a helyszínválasztás, a módszertan és a műfajhűség. A szerzők nagyrészt magyarországi, felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki és őrvidéki írótársaságok tagjai, ismert és pályakezdő alkotók. Együtt. Kortárs írók vallanak adott helyszínhez fűződő kötődésükről; a falukutató táborokban felvett életútinterjúk, személyes benyomások szépirodalmi szociográfiákban jelennek meg. Fókuszpont a magyar nyelv, az életmód, a kultúra és az ott élők sorsát még mindig jelentősen befolyásoló trianoni trauma. Sorozatszerkesztő: Horváth Júlia Borbála (Magyar Írószövetség, Szociográfi ai Szakosztály, elnök) Szerkesztőbizottság: Domonkos László Horváth Júlia Borbála Simó Márton
Hat évtized reklámvilága 1949-2009
Szlanka András
Válogatás az OTP Bank pénzügytörténeti gyűjtemény anyagából
A II. Világháborút követő társadalmi változásokkal átalakult a tulajdonosi szerkezet, meghatározóvá vált az állami tulajdon. Hihetnénk, ebben a gazdasági helyzetben már nincs is szükség reklámra. A politikai és társadalmi célú reklámok mellett azonban hamarosan újjászületett a pénzintézeti reklám is, hiszen 1949.március 1-én megkezdte működését az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat. Már az első években számtalan takarékosságra buzdító kisebb-nagyobb plakát és kiadvány jelent meg, melyek számát a folyamatosan bővülő szolgáltatások és reklámeszközök sokszínűsége szaporította.Így látják a magyarokat a világban – 4. kiadás
Földönkívüliek által alkotott nyelvük van, hihetetlenül tehetségesek, a forgóajtón mögöttünk jönnek be, és előttünk mennek ki. A magyarokról rengeteg sztereotip gondolat, furcsa vélemény vagy éppen szerintünk is találó megjegyzés született már (nyilván a dicséretek mind találóak). Magyarország valahol Törökország és Csernobil között van, magas hegycsúcsokon. Ezt a választ egy Los Angeles-i közgazdász adta arra a kérdésemre, hogy hallott-e már Magyarországról. A társaság többi tagja nem hallott még a furcsa nevű „Éhesországról”. Mivel hazánk angol neve /Hungary/ hasonlít az angol „éhes” szóra /hungry/, a világ minden táján elviccelődnek ezzel. „Tényleg éhes?” „Én már nagyon éhes vagyok.” Ezerszer hallottam már eme jeles poénokat. Előfordult, hogy elmondtam, honnan jöttem, és gyorsan megkínáltak harapnivalóval. Ilyenkor udvariasan mosolygok, és biztosítom újdonsült ismerősömet, hogy ez a frappáns szóvicc neki jutott eszébe először.
Hajduska Marianna: Krízislélektan
A krízishelyzetek mindennapi életünk elkerülhetetlen velejárói, amelyek hatására a legkiegyensúlyozottabb személyiséget is hatalmába kerítheti a bizonytalanság, sőt a kétségbeesés. A fontos és biztosnak hitt párkapcsolat váratlan megszakadásakor, a szeretett személy hirtelen halálát követően, súlyos betegség diagnózisának közlése után, katasztrófahelyzetekben meginog a biztonságérzet, ideiglenesen felborul a világ rendje, összeomolhat az előzőleg stabilnak vélt énkép.
Király Zoltán: Azok a daliás idők
A rendszerváltás igazi titkai minden idők legnépszerűbb magyar politikusának tollából. Király Zoltán az 1985-ös országgyűlési választásokon szembe mert szállni a rettegett Komócsin Mihállyal, és legyőzte. Volt "fizetett forradalmár", és tagja a négyek bandájának, akiket hatalmas botrányok közepette kizártak az MSZMP-ből. A négyek bűne egyébként az volt, hogy változásokat követeltek, ellenzéki gyűléseken vetek részt, szabadon beszéltek. Király Zoltán vallomása Szűrös Mátyásról, Lakitelekről, Grósz Károlyról, a titkosszolgálatokról. A kiadvány egyesével fóliázva kerül szállításra CD-melléklettel, melyben Király Zoltán fontosabb parlamenti felszólalásai hallhatók. Ha a Kádár-rendszer meg akarta rendszabályozni a parlamentet, aligha találhattak alkalmasabb képviselőt a kizárásra. Azon túl, hogy személyesen bosszantotta őket, hogy ez a „rövidnadrágos kisfiú” beleszól a komoly felnőttek dolgába, Király fellépése egy valóságos parlamentáris politizálás veszélyeire figyelmeztette őket. A köz ügyeit, amely a párt, a párt tulajdonosainak magánügye volt, ismét közüggyé tette. (Lengyel László: A pártkizárásokról tíz év után. Népszava, 1998. április 14.)
Moldova György: Keserű pohár 2. kötet - Aszu és parlag - Tokaj
"Elkeseredve nem vagyok, de felháborodva igen." Tokaji borász Riport a magyar borokról és borászokról.
ELTE legendák
Kedves Olvasó! Ezzel a kötettel az élményeken túl másoknak is képes örömet szerezni, mert a könyv megvásárlásával a Magyar Nyelvőr Alapítványt is támogatja. A Magyar Nyelvőr Alapítvány célja, hogy az 1872-es Magyar Nyelvőr szellemiségének megfelelően a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló rendezvényeket, kiadványokat, törekvéseket támogassa a határainkon innen és a határainkon túl, és erkölcsi és anyagi elismerésként évről évre Magyar Nyelvőr Díjjal jutalmazza az arra érdemes személyeket. A Magyar Nyelvőr Alapítvány a társrendezője az ELTE-n az Eötvös-szónokversenynek, és létrehozója a Magyar Nyelvőr Díjnak, melyet eddig már kilenc ELTE-tudós kapott meg. Vásárlásával a könyv árából 300 forint a Magyar Nyelvőr Alapítványé lesz, ezzel Ön is a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló törekvéseket támogatja. Köszönjük! ELTE Eötvös Kiadó
Él-e még Petőfi? - Kétszáz év története
Petőfi életét és halálát sokféle legenda lengi körül. Nem is csoda, mert legendás személyiség és költő. Nem biztos, hogy cáfolni kell a legendákat, inkább eljátszani velük. Ezért születtek ezek a Petőfi-átiratok, és azok a versek, melyeket tovább élve mások helyett Petőfi írt meg. Így némelyik Arany-, Babits-, Füst Milán-, Jékely-, József Attila-, Kassák-, Kányádi-, Kormos-, Nemes Nagy-, Pilinszky-, Utassy-, Vajda-, vagy Vörösmarty-verset Petőfi átiratában ismerhetjük meg. Az irodalom csupa kaland.
Társadalom és jog
Dr. Kiss Róbert Richard Prima Primissima-díjas, Pulitzer-emlékdíjas szerző ezúttal egy 973 fős, 2013-ban készült, a magyar társadalom szerkezetét vertikálisan és horizontálisan reprezentáló kutatás alapján vizsgálta a magyar lakosságnak a joghoz való viszonyát. A munkát Zsidai Ágnes szakmai szerkesztővel együtt egy komplex jogtudatvizsgálat első részének tekintik. A könyvből megtudjuk, hogy az állampolgároknak mi a véleményük az államról, az önkormányzatokról, az adóhatóságról, a jogról, a bíróságokról, az ügyvédekről, a halálbüntetésről, valamint az ügyészekről. A munka kitér ilyen kérdésekre is: Mi az állam legfontosabb funkciója? Mennyire bízik a lakosság a magyar önkormányzatokban, az adóhatóságban? Milyennek tartja a magyar bírósági rendszert? Igazságosak-e szerintük a bíróságok ítéletei? A munkát nem csak a kutatóknak, a jogászoknak ajánljuk, hanem minden magyar állampolgárnak, akit érdekel a magyar társadalom véleménye az állammal és a joggal kapcsolatban.
Így látják a magyarokat - 3. kiadás
Magyarország másképp
Földönkívüliek által alkotott nyelvük van, hihetetlenül tehetségesek, a forgóajtón mögöttünk jönnek be, és előttünk mennek ki. A magyarokról rengeteg sztereotip gondolat, furcsa vélemény vagy éppen szerintünk is találó megjegyzés született már (nyilván a dicséretek mind találóak). Magyarország valahol Törökország és Csernobil között van, magas hegycsúcsokon. Ezt a választ egy Los Angeles-i közgazdász adta arra a kérdésemre, hogy hallott-e már Magyarországról. A társaság többi tagja nem hallott még a furcsa nevű „Éhesországról”. Mivel hazánk angol neve /Hungary/ hasonlít az angol „éhes” szóra /hungry/, a világ minden táján elviccelődnek ezzel. „Tényleg éhes?” „Én már nagyon éhes vagyok.” Ezerszer hallottam már eme jeles poénokat. Előfordult, hogy elmondtam, honnan jöttem, és gyorsan megkínáltak harapnivalóval. Ilyenkor udvariasan mosolygok, és biztosítom újdonsült ismerősömet, hogy ez a frappáns szóvicc neki jutott eszébe először. Külföldön kicsit másképp látják Magyarországot, mint azt itthon gondolnánk. Erről és a magyarok többi néphez való viszonyáról több felmérés is született már, a legkülönbözőbb szervezetek közreműködésével. Különösen érdekesek a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és az Európai Folklór Központ kutatásai. Észak-Amerikában alig hallottak rólunk, akik mégis, azok lovasokra, végtelen sztyeppékre gondolnak. Klasszikus, de nem egyedi példa, amikor a tengeren túli csoport tagjai utazás előtt megkérdezték, hogy itt még vajon mindenki lovon jár-e, mert ők, sajnos, nem tudnak lovagolni, és akkor bizony mi lesz. Érdekes, hogy néhány Latin-Amerikai országban és Kubában jobban ismerik az országot. Magyar bokszolókat, magyar ételeket és a régi magyar focit tudják felidézni – képzeljék, milyen jó lehetett a labdarúgásunk, hogy annyi év alatt sem sikerült a Magyarország-futballnemzet képet romba döntenünk. Reméljük, hogy új sikerek erősítik majd ezt a meglátást...Sándor Alexandra Valéria: A lájkok rabjai - A közösségi média fogságában
Hogyan váltunk a lájkok rabjaivá? Milyen varázslat nyomán veszünk el újra és újra – akár hosszú órákra – a közösségi média világában? Miért hat ránk elemi erővel ez a virtuális tér, ahol kedvünk szerint vihetjük színre önmagunkat, és kísérhetjük figyelemmel a társaink alakítását?












