Így látják a magyarokat - 3. kiadás
Magyarország másképp
Földönkívüliek által alkotott nyelvük van, hihetetlenül tehetségesek, a forgóajtón mögöttünk jönnek be, és előttünk mennek ki. A magyarokról rengeteg sztereotip gondolat, furcsa vélemény vagy éppen szerintünk is találó megjegyzés született már (nyilván a dicséretek mind találóak). Magyarország valahol Törökország és Csernobil között van, magas hegycsúcsokon. Ezt a választ egy Los Angeles-i közgazdász adta arra a kérdésemre, hogy hallott-e már Magyarországról. A társaság többi tagja nem hallott még a furcsa nevű „Éhesországról”. Mivel hazánk angol neve /Hungary/ hasonlít az angol „éhes” szóra /hungry/, a világ minden táján elviccelődnek ezzel. „Tényleg éhes?” „Én már nagyon éhes vagyok.” Ezerszer hallottam már eme jeles poénokat. Előfordult, hogy elmondtam, honnan jöttem, és gyorsan megkínáltak harapnivalóval. Ilyenkor udvariasan mosolygok, és biztosítom újdonsült ismerősömet, hogy ez a frappáns szóvicc neki jutott eszébe először. Külföldön kicsit másképp látják Magyarországot, mint azt itthon gondolnánk. Erről és a magyarok többi néphez való viszonyáról több felmérés is született már, a legkülönbözőbb szervezetek közreműködésével. Különösen érdekesek a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és az Európai Folklór Központ kutatásai. Észak-Amerikában alig hallottak rólunk, akik mégis, azok lovasokra, végtelen sztyeppékre gondolnak. Klasszikus, de nem egyedi példa, amikor a tengeren túli csoport tagjai utazás előtt megkérdezték, hogy itt még vajon mindenki lovon jár-e, mert ők, sajnos, nem tudnak lovagolni, és akkor bizony mi lesz. Érdekes, hogy néhány Latin-Amerikai országban és Kubában jobban ismerik az országot. Magyar bokszolókat, magyar ételeket és a régi magyar focit tudják felidézni – képzeljék, milyen jó lehetett a labdarúgásunk, hogy annyi év alatt sem sikerült a Magyarország-futballnemzet képet romba döntenünk. Reméljük, hogy új sikerek erősítik majd ezt a meglátást...Alkalmazott kommunikáció és vidékfejlesztés
A Kodolányi János Egyetem 2026. május 6-án megtartott konferenciájának absztraktkötete.
Az Alkalmazott kommunikáció és vidékfejlesztés című tudományos konferencia abból a felismerésből indult ki, hogy a 21. században a vidéki térségek fejlődésének egyik legfontosabb erőforrása már nem pusztán a természeti adottságokban, a gazdasági potenciálban vagy az infrastrukturális fejlesztésekben keresendő, hanem abban a tudásban és együttműködési képességben is, amelynek segítségével a helyi közösségek értékeiket felismerik, megőrzik és korszerű kommunikációs eszközökkel láthatóvá teszik.
Napjaink turizmusa alapvető átalakuláson megy keresztül. A tömegturizmus egyre inkább átadja helyét azoknak az élményközpontú, fenntartható és közösségalapú megoldásoknak, amelyek egyszerre szolgálják a látogatók élményeit, a helyi lakosság életminőségét és a természeti, valamint a kulturális örökség hosszú távú megőrzését. Ezzel párhuzamosan az alkalmazott kommunikáció szerepe is felértékelődik: a települések és térségek versenyképességét ma már jelentős mértékben meghatározza az, hogy képesek-e hiteles identitást kialakítani, közösségi részvételre épülő fejlesztéseket megvalósítani, valamint eredményesen megszólítani a különböző célcsoportokat.
TOVÁBB A KIADVÁNYHOZ ->Él-e még Petőfi? - Kétszáz év története
Petőfi életét és halálát sokféle legenda lengi körül. Nem is csoda, mert legendás személyiség és költő. Nem biztos, hogy cáfolni kell a legendákat, inkább eljátszani velük. Ezért születtek ezek a Petőfi-átiratok, és azok a versek, melyeket tovább élve mások helyett Petőfi írt meg. Így némelyik Arany-, Babits-, Füst Milán-, Jékely-, József Attila-, Kassák-, Kányádi-, Kormos-, Nemes Nagy-, Pilinszky-, Utassy-, Vajda-, vagy Vörösmarty-verset Petőfi átiratában ismerhetjük meg. Az irodalom csupa kaland.
ELTE Legendák2
Az ELTE Legendák legújabb kötetének megjelenése tisztelgés a kortárs magyar irodalom sokszínűsége előtt, egyúttal felemelő érzés az Eötvös Loránd Tudományegyetem egész közössége számára. A kezünkben lévő irodalmi antológia lapjain ugyanis olyan neves szerzők írásai olvashatók, akik egykor az ELTE hallgatói voltak, s akik ma a magyar kulturális és szellemi élet meghatározó személyiségei közé tartoznak. Egyetemi éveink mindannyiunk tudását és személyiségét formálják. Külön ajándék az, ha az ELTE falai között megszerzett tudás és az itt töltött idő hatása hozzájárulhat a későbbi művészi és alkotói tevékenység kiteljesedéséhez, maradandó értékek teremtéséhez. Rektorként büszkeséggel és örömmel ajánlom e kötetet minden olvasónak, hiszen a benne található írások egyszerre nyújtanak irodalmi élményt és bizonyítékot arra, hogy az alkotói szabadság, a tehetség és az ELTE-n töltött egyetemi évek hatása milyen kincseket teremthetnek. Prof. Dr. Darázs Lénárd rektor
Ebola - A szegénység vírusa
Bucsky Péter
"Halálos vírus", "szinte biztos a vég"", "a világon hónapok alatt végigsöprő járvány, ami után kő kövön nem marad" - ezek a szalagcímek szerepelnek az ebolával kapcsolatban a fejlett országok hírforrásaiban. A félelem és rettegés népszerű téma a sajtóban, s milliók gondolkodtak el azon, mihez is kezdenének, ha náluk is kitörne az ebolajárvány. Magyarországon is félelmet keltettek a hírek, tudósítások. Pedig akármennyire félelmetes tüneteket okoz is a vírus, messze nem a legpusztítóbb betegség - még az európai szemmel gyakorlatilag katasztrofálisnak tekinthető egészségügyi ellátással rendelkező nyugat-afrikai országokban sem.Moldova György: Keserű pohár 3. kötet - Villány - A borra épült város
"A magyar borok világhírűek - itthon."
A magyar helyesírás és írásjelhasználat
A magyar helyesírás és írásjelhasználat című egyetemi jegyzet átfogó képet nyújt a magyar helyesírás, írásjelhasználat és a nyelvújítási korszakok történetéhez, továbbá a mai magyar írás gyakorlatához és a világ nyelveinek jobb megismeréséhez. A kötet útmutatója lehet nemcsak az egyetemi hall-gatóknak, hanem mindazoknak, akik érdeklődnek a magyar nyelv, a világ nyelvei és a nyelvészeti kérdések iránt, konkrétabban, akik mintát szeret-nének kapni arra is, hogyan lehet a helyesírással és a jelentéstannal hasz-nosan foglalkozni, de azoknak is, akik a szerzőkkel együtt azt a nézetet vallják, hogy a nyelv, a nyelvhasználat szorosan összefügg a gondolkodással, s ez az összefüggés teljes mértékben igaz a helyesírásra is. A mű szerzői: dr. Keszler Borbála professor emeritus, az MTA doktora, az Anyanyelvünk Európában Elnöki Bizottság, a Nyelvtudományi Bizott-ság, a Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság és a Magyar Nyelvészeti Munkabizottság tagja, valamint dr. Kiss Róbert Richard, a Kodolányi János Egyetem Újmédia és Kreatívipari Karának dékánja, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatójaként évekig tanította a helyesírási alap-kérdéseket.
A világ legszebb szállodái 4.
Olyan luxushajókról olvashatnak, ahol a fedélzeten akár szörfözni is lehet, a jégszínházban pedig revüműsor szórakoztatja a nagyérdeműt. Partraszállás után felkeressük Mickey egér birodalmát. A meseszálloda titkait ismerhetik meg, majd Dubajba indulunk, a mesterséges sziget hoteltemplomához. Benézünk még a német Colosseumba, ahol oroszlánok éppen nincsenek, vannak viszont őrült taxik és rémlények.
A világ legszebb szállodái 5.
A világ legszebb szállodái 5. részében bemutatom Önöknek a 20 legcsodálatosabb lakosztályt a Földön. A lista személyes tapasztalatom, valamint szállodai szakemberek és a vendégek véleménye alapján készült. Tekintsék meg, hol pihennek a világsztárok, a királyok és az államelnökök!
Társadalom és jog
Dr. Kiss Róbert Richard Prima Primissima-díjas, Pulitzer-emlékdíjas szerző ezúttal egy 973 fős, 2013-ban készült, a magyar társadalom szerkezetét vertikálisan és horizontálisan reprezentáló kutatás alapján vizsgálta a magyar lakosságnak a joghoz való viszonyát. A munkát Zsidai Ágnes szakmai szerkesztővel együtt egy komplex jogtudatvizsgálat első részének tekintik. A könyvből megtudjuk, hogy az állampolgároknak mi a véleményük az államról, az önkormányzatokról, az adóhatóságról, a jogról, a bíróságokról, az ügyvédekről, a halálbüntetésről, valamint az ügyészekről. A munka kitér ilyen kérdésekre is: Mi az állam legfontosabb funkciója? Mennyire bízik a lakosság a magyar önkormányzatokban, az adóhatóságban? Milyennek tartja a magyar bírósági rendszert? Igazságosak-e szerintük a bíróságok ítéletei? A munkát nem csak a kutatóknak, a jogászoknak ajánljuk, hanem minden magyar állampolgárnak, akit érdekel a magyar társadalom véleménye az állammal és a joggal kapcsolatban.
Sándor Alexandra Valéria: A lájkok rabjai - A közösségi média fogságában
Hogyan váltunk a lájkok rabjaivá? Milyen varázslat nyomán veszünk el újra és újra – akár hosszú órákra – a közösségi média világában? Miért hat ránk elemi erővel ez a virtuális tér, ahol kedvünk szerint vihetjük színre önmagunkat, és kísérhetjük figyelemmel a társaink alakítását?
Nyelvelő
A szerző e könyvével kettős célt kívánt elérni: 1. érdekes témák boncolgatása, tanulságképpen mindenkinek, 2. a magyar nyelvszeretetére és megbecsülésére buzdítás. A munka egy hetilap cikksorozatára épül. Az olvasók hétről hétre beküldhették kérdéseiket, megírhatták véleményüket. Négy év alatt mintegy tízezer elektronikus vagy hagyományos levél érkezett, egyetemi oktatók éppúgy írtak, mint orvosok, cukrászok, néprajzkutatók, bérelszámolók vagy betanított munkások. Mivel a legtöbb írás az olvasók kérdéseire adott válasz vagy a kérdésekkel kapcsolatban felmerülő tudományos problémák megoldása, igen színes könyvet kap az olvasó a kezébe, hiszen tájékozódhat etimológiai (szófejtési), grammatikai, stilisztikai, helyesírási, nyelvmûvelô, névtani, kommunikációs kérdésekrôl, de olvashat tréfás szokásokról, mondókákról, különleges helynevekről, és számos egyéb nyelvi érdekességről is. A könyvet ajánljuk minden anyanyelvét szerető, annak felépítése, rendszere, változása, története iránt érdeklődő olvasónak.












