Alejo Carpentier: Földi királyság
Ennek a szépséges prózai költeménynek, a világhírű kubai regényíró történelmi fantáziájának egyetlen költött alakja, a mitikus és valóságos események egyszerű tanúja, Ti Noël. Az egykori rabszolga életét végigkísérve ismerjük meg ezt az izgalmas, távoli világot. Mario Vargas Llosa, Nobel-díjas perui író szerint „az egyik legjobb regény, amelyet spanyol nyelven írtak a XX. században”. Székács Vera, García Marquez magyar fordítója azoknak ajánlja, akik a „Száz év magány” világából megismert mágikus realizmust, vagy ahogyan Alejo Carpentier, a regény magyarul most először megjelenő előszavában nevezi, a „csodás valót” keresik. Francia kalózok, vadorzók ütnek tanyát az Antillák paradicsomában, s Afrikából odahurcolt rabszolgáikkal a tengerentúli őserdők és szavannák fekete istenei is Amerika földjére lépnek. Bűvös erejük ellen mit sem ér a telepesek rémuralma, Leclerc tábornok erélye, Pauline Bonaparte Canovát megihlető gyönyörű meztelensége, az istenek nemzetet szülnek, Machandal, Bouckman, Toursaint, Dessalines képében megvívják a világtörténelem egyetlen győzedelmes rabszolgalázadását, és ezen a csodálatos színtéren, a XVIII. és XIX. század fordulóján, a vadon afrikai mágiájában és a karibi napfény felhőtlen ragyogásában hiába tündököl egy trópusi Versailles a régi rend felelőtlen pompájával, vérbe borul ez a csodavilág, a forradalom hullámverése felszínre dobja Haitit, felröppen a latin-amerikai szabadság első fecskéje.
ELTE legendák
Kedves Olvasó! Ezzel a kötettel az élményeken túl másoknak is képes örömet szerezni, mert a könyv megvásárlásával a Magyar Nyelvőr Alapítványt is támogatja. A Magyar Nyelvőr Alapítvány célja, hogy az 1872-es Magyar Nyelvőr szellemiségének megfelelően a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló rendezvényeket, kiadványokat, törekvéseket támogassa a határainkon innen és a határainkon túl, és erkölcsi és anyagi elismerésként évről évre Magyar Nyelvőr Díjjal jutalmazza az arra érdemes személyeket. A Magyar Nyelvőr Alapítvány a társrendezője az ELTE-n az Eötvös-szónokversenynek, és létrehozója a Magyar Nyelvőr Díjnak, melyet eddig már kilenc ELTE-tudós kapott meg. Vásárlásával a könyv árából 300 forint a Magyar Nyelvőr Alapítványé lesz, ezzel Ön is a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló törekvéseket támogatja. Köszönjük! ELTE Eötvös Kiadó
ELTE Legendák2
Az ELTE Legendák legújabb kötetének megjelenése tisztelgés a kortárs magyar irodalom sokszínűsége előtt, egyúttal felemelő érzés az Eötvös Loránd Tudományegyetem egész közössége számára. A kezünkben lévő irodalmi antológia lapjain ugyanis olyan neves szerzők írásai olvashatók, akik egykor az ELTE hallgatói voltak, s akik ma a magyar kulturális és szellemi élet meghatározó személyiségei közé tartoznak. Egyetemi éveink mindannyiunk tudását és személyiségét formálják. Külön ajándék az, ha az ELTE falai között megszerzett tudás és az itt töltött idő hatása hozzájárulhat a későbbi művészi és alkotói tevékenység kiteljesedéséhez, maradandó értékek teremtéséhez. Rektorként büszkeséggel és örömmel ajánlom e kötetet minden olvasónak, hiszen a benne található írások egyszerre nyújtanak irodalmi élményt és bizonyítékot arra, hogy az alkotói szabadság, a tehetség és az ELTE-n töltött egyetemi évek hatása milyen kincseket teremthetnek. Prof. Dr. Darázs Lénárd rektor
Hat évtized reklámvilága 1949-2009
Szlanka András
Válogatás az OTP Bank pénzügytörténeti gyűjtemény anyagából
A II. Világháborút követő társadalmi változásokkal átalakult a tulajdonosi szerkezet, meghatározóvá vált az állami tulajdon. Hihetnénk, ebben a gazdasági helyzetben már nincs is szükség reklámra. A politikai és társadalmi célú reklámok mellett azonban hamarosan újjászületett a pénzintézeti reklám is, hiszen 1949.március 1-én megkezdte működését az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat. Már az első években számtalan takarékosságra buzdító kisebb-nagyobb plakát és kiadvány jelent meg, melyek számát a folyamatosan bővülő szolgáltatások és reklámeszközök sokszínűsége szaporította.Filmturizmus a Kárpát-medencében
A Filmturizmus a Kárpát-medencében – Filmforgatások helyszínei című kiadvány egy egyedülálló, filmszakmai igényességgel összeállított útikalauz, amely a magyarországi és a szomszédos országok magyarok által is lakott térségeinek filmes örökségét mutatja be. Különböző fi lmalkotások forgatási helyszínein keresztül tárja fel a régió természeti, táji és kulturális értékeit, ezzel új szempontból kapcsolva össze a mozgóképkultúrát és a turizmust. A kötet célja, hogy a filmturizmus élményét és lehetőségeit összefűzze a térség gazdag filmes örökségével – a szakma, a rajongók és az utazók örömére egyaránt.
Sándor Alexandra Valéria: A lájkok rabjai - A közösségi média fogságában
Hogyan váltunk a lájkok rabjaivá? Milyen varázslat nyomán veszünk el újra és újra – akár hosszú órákra – a közösségi média világában? Miért hat ránk elemi erővel ez a virtuális tér, ahol kedvünk szerint vihetjük színre önmagunkat, és kísérhetjük figyelemmel a társaink alakítását?
A fantasztikus nyelv
A könyv célja: az anyanyelv biztos tudásának erősítése, érdekes témák boncolgatása tanulságképpen mindenkinek, s a magyar nyelv szeretetére és megbecsülésére buzdítás. Előszó helyett „…haza, nemzet és nyelv egymástól válhatatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog. Tiszteld s tanuld más mívelt népek nyelvét is […], de soha ne feledd, miképpen idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség.” (Kölcsey Ferenc: Parainesis)
Így látják a magyarokat a világban – 4. kiadás
Földönkívüliek által alkotott nyelvük van, hihetetlenül tehetségesek, a forgóajtón mögöttünk jönnek be, és előttünk mennek ki. A magyarokról rengeteg sztereotip gondolat, furcsa vélemény vagy éppen szerintünk is találó megjegyzés született már (nyilván a dicséretek mind találóak). Magyarország valahol Törökország és Csernobil között van, magas hegycsúcsokon. Ezt a választ egy Los Angeles-i közgazdász adta arra a kérdésemre, hogy hallott-e már Magyarországról. A társaság többi tagja nem hallott még a furcsa nevű „Éhesországról”. Mivel hazánk angol neve /Hungary/ hasonlít az angol „éhes” szóra /hungry/, a világ minden táján elviccelődnek ezzel. „Tényleg éhes?” „Én már nagyon éhes vagyok.” Ezerszer hallottam már eme jeles poénokat. Előfordult, hogy elmondtam, honnan jöttem, és gyorsan megkínáltak harapnivalóval. Ilyenkor udvariasan mosolygok, és biztosítom újdonsült ismerősömet, hogy ez a frappáns szóvicc neki jutott eszébe először.
A magyar helyesírás és írásjelhasználat
A magyar helyesírás és írásjelhasználat című egyetemi jegyzet átfogó képet nyújt a magyar helyesírás, írásjelhasználat és a nyelvújítási korszakok történetéhez, továbbá a mai magyar írás gyakorlatához és a világ nyelveinek jobb megismeréséhez. A kötet útmutatója lehet nemcsak az egyetemi hall-gatóknak, hanem mindazoknak, akik érdeklődnek a magyar nyelv, a világ nyelvei és a nyelvészeti kérdések iránt, konkrétabban, akik mintát szeret-nének kapni arra is, hogyan lehet a helyesírással és a jelentéstannal hasz-nosan foglalkozni, de azoknak is, akik a szerzőkkel együtt azt a nézetet vallják, hogy a nyelv, a nyelvhasználat szorosan összefügg a gondolkodással, s ez az összefüggés teljes mértékben igaz a helyesírásra is. A mű szerzői: dr. Keszler Borbála professor emeritus, az MTA doktora, az Anyanyelvünk Európában Elnöki Bizottság, a Nyelvtudományi Bizott-ság, a Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság és a Magyar Nyelvészeti Munkabizottság tagja, valamint dr. Kiss Róbert Richard, a Kodolányi János Egyetem Újmédia és Kreatívipari Karának dékánja, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatójaként évekig tanította a helyesírási alap-kérdéseket.
Alkalmazott kommunikáció és vidékfejlesztés
A Kodolányi János Egyetem 2026. május 6-án megtartott konferenciájának absztraktkötete.
Az Alkalmazott kommunikáció és vidékfejlesztés című tudományos konferencia abból a felismerésből indult ki, hogy a 21. században a vidéki térségek fejlődésének egyik legfontosabb erőforrása már nem pusztán a természeti adottságokban, a gazdasági potenciálban vagy az infrastrukturális fejlesztésekben keresendő, hanem abban a tudásban és együttműködési képességben is, amelynek segítségével a helyi közösségek értékeiket felismerik, megőrzik és korszerű kommunikációs eszközökkel láthatóvá teszik.
Napjaink turizmusa alapvető átalakuláson megy keresztül. A tömegturizmus egyre inkább átadja helyét azoknak az élményközpontú, fenntartható és közösségalapú megoldásoknak, amelyek egyszerre szolgálják a látogatók élményeit, a helyi lakosság életminőségét és a természeti, valamint a kulturális örökség hosszú távú megőrzését. Ezzel párhuzamosan az alkalmazott kommunikáció szerepe is felértékelődik: a települések és térségek versenyképességét ma már jelentős mértékben meghatározza az, hogy képesek-e hiteles identitást kialakítani, közösségi részvételre épülő fejlesztéseket megvalósítani, valamint eredményesen megszólítani a különböző célcsoportokat.
TOVÁBB A KIADVÁNYHOZ ->Moldova György: Keserű pohár 3. kötet - Villány - A borra épült város
"A magyar borok világhírűek - itthon."













