Moldova György: Keserű pohár 2. kötet - Aszu és parlag - Tokaj
"Elkeseredve nem vagyok, de felháborodva igen." Tokaji borász Riport a magyar borokról és borászokról.
A kézenálló ipszilon
A 44 versből álló sorozatot két másik verscsokor veszi közre, az egyik állatokról, mesehősökről szól, talán még az olvasni tudás előtti időkre, a másik a tanulás nehézségeihez ad verses fogódzókat. Mire az olvasó a könyv végére ér, a betűk a barátai lesznek, az olvasás az élete részévé válik.
Él-e még Petőfi? - Kétszáz év története
Petőfi életét és halálát sokféle legenda lengi körül. Nem is csoda, mert legendás személyiség és költő. Nem biztos, hogy cáfolni kell a legendákat, inkább eljátszani velük. Ezért születtek ezek a Petőfi-átiratok, és azok a versek, melyeket tovább élve mások helyett Petőfi írt meg. Így némelyik Arany-, Babits-, Füst Milán-, Jékely-, József Attila-, Kassák-, Kányádi-, Kormos-, Nemes Nagy-, Pilinszky-, Utassy-, Vajda-, vagy Vörösmarty-verset Petőfi átiratában ismerhetjük meg. Az irodalom csupa kaland.
Sándor Alexandra Valéria: A lájkok rabjai - A közösségi média fogságában
Hogyan váltunk a lájkok rabjaivá? Milyen varázslat nyomán veszünk el újra és újra – akár hosszú órákra – a közösségi média világában? Miért hat ránk elemi erővel ez a virtuális tér, ahol kedvünk szerint vihetjük színre önmagunkat, és kísérhetjük figyelemmel a társaink alakítását?
A világ legszebb szállodái 4.
Olyan luxushajókról olvashatnak, ahol a fedélzeten akár szörfözni is lehet, a jégszínházban pedig revüműsor szórakoztatja a nagyérdeműt. Partraszállás után felkeressük Mickey egér birodalmát. A meseszálloda titkait ismerhetik meg, majd Dubajba indulunk, a mesterséges sziget hoteltemplomához. Benézünk még a német Colosseumba, ahol oroszlánok éppen nincsenek, vannak viszont őrült taxik és rémlények.
Alejo Carpentier: Földi királyság
Ennek a szépséges prózai költeménynek, a világhírű kubai regényíró történelmi fantáziájának egyetlen költött alakja, a mitikus és valóságos események egyszerű tanúja, Ti Noël. Az egykori rabszolga életét végigkísérve ismerjük meg ezt az izgalmas, távoli világot. Mario Vargas Llosa, Nobel-díjas perui író szerint „az egyik legjobb regény, amelyet spanyol nyelven írtak a XX. században”. Székács Vera, García Marquez magyar fordítója azoknak ajánlja, akik a „Száz év magány” világából megismert mágikus realizmust, vagy ahogyan Alejo Carpentier, a regény magyarul most először megjelenő előszavában nevezi, a „csodás valót” keresik. Francia kalózok, vadorzók ütnek tanyát az Antillák paradicsomában, s Afrikából odahurcolt rabszolgáikkal a tengerentúli őserdők és szavannák fekete istenei is Amerika földjére lépnek. Bűvös erejük ellen mit sem ér a telepesek rémuralma, Leclerc tábornok erélye, Pauline Bonaparte Canovát megihlető gyönyörű meztelensége, az istenek nemzetet szülnek, Machandal, Bouckman, Toursaint, Dessalines képében megvívják a világtörténelem egyetlen győzedelmes rabszolgalázadását, és ezen a csodálatos színtéren, a XVIII. és XIX. század fordulóján, a vadon afrikai mágiájában és a karibi napfény felhőtlen ragyogásában hiába tündököl egy trópusi Versailles a régi rend felelőtlen pompájával, vérbe borul ez a csodavilág, a forradalom hullámverése felszínre dobja Haitit, felröppen a latin-amerikai szabadság első fecskéje.
A magyar helyesírás és írásjelhasználat
A magyar helyesírás és írásjelhasználat című egyetemi jegyzet átfogó képet nyújt a magyar helyesírás, írásjelhasználat és a nyelvújítási korszakok történetéhez, továbbá a mai magyar írás gyakorlatához és a világ nyelveinek jobb megismeréséhez. A kötet útmutatója lehet nemcsak az egyetemi hall-gatóknak, hanem mindazoknak, akik érdeklődnek a magyar nyelv, a világ nyelvei és a nyelvészeti kérdések iránt, konkrétabban, akik mintát szeret-nének kapni arra is, hogyan lehet a helyesírással és a jelentéstannal hasz-nosan foglalkozni, de azoknak is, akik a szerzőkkel együtt azt a nézetet vallják, hogy a nyelv, a nyelvhasználat szorosan összefügg a gondolkodással, s ez az összefüggés teljes mértékben igaz a helyesírásra is. A mű szerzői: dr. Keszler Borbála professor emeritus, az MTA doktora, az Anyanyelvünk Európában Elnöki Bizottság, a Nyelvtudományi Bizott-ság, a Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság és a Magyar Nyelvészeti Munkabizottság tagja, valamint dr. Kiss Róbert Richard, a Kodolányi János Egyetem Újmédia és Kreatívipari Karának dékánja, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatójaként évekig tanította a helyesírási alap-kérdéseket.








