Hajduska Marianna: Krízislélektan
A krízishelyzetek mindennapi életünk elkerülhetetlen velejárói, amelyek hatására a legkiegyensúlyozottabb személyiséget is hatalmába kerítheti a bizonytalanság, sőt a kétségbeesés. A fontos és biztosnak hitt párkapcsolat váratlan megszakadásakor, a szeretett személy hirtelen halálát követően, súlyos betegség diagnózisának közlése után, katasztrófahelyzetekben meginog a biztonságérzet, ideiglenesen felborul a világ rendje, összeomolhat az előzőleg stabilnak vélt énkép.
ELTE Legendák2
Az ELTE Legendák legújabb kötetének megjelenése tisztelgés a kortárs magyar irodalom sokszínűsége előtt, egyúttal felemelő érzés az Eötvös Loránd Tudományegyetem egész közössége számára. A kezünkben lévő irodalmi antológia lapjain ugyanis olyan neves szerzők írásai olvashatók, akik egykor az ELTE hallgatói voltak, s akik ma a magyar kulturális és szellemi élet meghatározó személyiségei közé tartoznak. Egyetemi éveink mindannyiunk tudását és személyiségét formálják. Külön ajándék az, ha az ELTE falai között megszerzett tudás és az itt töltött idő hatása hozzájárulhat a későbbi művészi és alkotói tevékenység kiteljesedéséhez, maradandó értékek teremtéséhez. Rektorként büszkeséggel és örömmel ajánlom e kötetet minden olvasónak, hiszen a benne található írások egyszerre nyújtanak irodalmi élményt és bizonyítékot arra, hogy az alkotói szabadság, a tehetség és az ELTE-n töltött egyetemi évek hatása milyen kincseket teremthetnek. Prof. Dr. Darázs Lénárd rektor
Török Zsolt Győző: A boldog békeidők atlasza - Kogutowicz
Hogyan lett egy galíciai származású, morvaországi születésű, korábbi osztrák katonatisztből szerelmes leányszöktető, majd soproni tanár, végül magyar térképész Budapesten? A regényes formában megírt kötetben a szerző több évtizedes kutatásai alapján kelti életre a legendás térképész szellemét. Kogutowicz Manó ezután maga is megszólal: történeteket mond el életéről, beszélget az íróval a térképekről, sőt, az érdekes és tanulságos történeteket sajátos, fanyar humorú megjegyzéseivel fűszerezi.
Él-e még Petőfi? - Kétszáz év története
Petőfi életét és halálát sokféle legenda lengi körül. Nem is csoda, mert legendás személyiség és költő. Nem biztos, hogy cáfolni kell a legendákat, inkább eljátszani velük. Ezért születtek ezek a Petőfi-átiratok, és azok a versek, melyeket tovább élve mások helyett Petőfi írt meg. Így némelyik Arany-, Babits-, Füst Milán-, Jékely-, József Attila-, Kassák-, Kányádi-, Kormos-, Nemes Nagy-, Pilinszky-, Utassy-, Vajda-, vagy Vörösmarty-verset Petőfi átiratában ismerhetjük meg. Az irodalom csupa kaland.
Ernesto Frers: A Birodalom hóhérainak nyomában
A náci vezetők és üldözőik története
A Harmadik Birodalom hóhérai, a holokauszt végrehajtói és akik megbosszulták az áldozatokat. Auschwitz, Treblinka, Mauthausen... Helyszínek, nevek, melyek örökre bevésődtek közös emlékezetünkbe. Férfiakat, nőket és gyermekeket hurcoltak el otthonaikból, zsúfolták őket marhavagonokba, és szállították különböző megsemmisítő táborokba. Már nem emberekként, csak számokként érkeztek, szenvedéseik képei eljutottak hozzánk, és létfontosságú hagyatékot képeznek, amelyet meg kell ismertetni a fiatalabb nemzedékekkel. A tragédia felelősei közül sokakat bíróság elé állítottak és elítéltek, de a náci bűnösök nagy részének sikerült elmenekülnie.A magyar helyesírás és írásjelhasználat (2. bővített és átdolgozott kiadás)
A magyar helyesírás és írásjelhasználat című egyetemi jegyzet átfogó képet nyújt a magyar helyesírás, írásjelhasználat és a nyelvújítási korszakok történetéhez, továbbá a mai magyar írás gyakorlatához és a világ nyelveinek jobb megismeréséhez. A kötet útmutatója lehet nemcsak az egyetemi hall-gatóknak, hanem mindazoknak, akik érdeklődnek a magyar nyelv, a világ nyelvei és a nyelvészeti kérdések iránt, konkrétabban, akik mintát szeret-nének kapni arra is, hogyan lehet a helyesírással és a jelentéstannal hasz-nosan foglalkozni, de azoknak is, akik a szerzőkkel együtt azt a nézetet vallják, hogy a nyelv, a nyelvhasználat szorosan összefügg a gondolkodással, s ez az összefüggés teljes mértékben igaz a helyesírásra is. A mű szerzői: dr. Keszler Borbála professor emeritus, az MTA doktora, az Anyanyelvünk Európában Elnöki Bizottság, a Nyelvtudományi Bizott-ság, a Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság és a Magyar Nyelvészeti Munkabizottság tagja, valamint dr. Kiss Róbert Richard, a Kodolányi János Egyetem Újmédia és Kreatívipari Karának dékánja, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatójaként évekig tanította a helyesírási alap-kérdéseket.
A világ legszebb szállodái 4.
Olyan luxushajókról olvashatnak, ahol a fedélzeten akár szörfözni is lehet, a jégszínházban pedig revüműsor szórakoztatja a nagyérdeműt. Partraszállás után felkeressük Mickey egér birodalmát. A meseszálloda titkait ismerhetik meg, majd Dubajba indulunk, a mesterséges sziget hoteltemplomához. Benézünk még a német Colosseumba, ahol oroszlánok éppen nincsenek, vannak viszont őrült taxik és rémlények.
Kövér György (szerk): Hogyan lett Budapest a nemzet fővárosa?
Mi a titka egy metropolisz létrejöttének, tartós fennmaradásának? Nyilvánvalóan az, hogy lakóinak, szűkebb és tágabb közösségeinek, regionális és országos vonzáskörzetének helyzeti energiáit, sokszínű emberi erőforrásait hatékony szervezeti keretek között, világvárosi szinten sikeresen integrálja. Mi lehet a kulcsa hosszú távon egy doktori iskola eredményes működésének? Mindenekelőtt az, hogy egy tudományág legfrissebb nemzetközi és hazai módszertani vívmányait vonzóvá tegye a benne tanuló doktoranduszok számára, biztosítsa a lehetőséget, hogy a tanultak sokféleségét professzionális pályakezdésük során egyéni alkatukhoz illeszkedően magukévá tegyék, elmélyíthessék, sőt számos irányban tovább is fejleszthessék.







