Kerek István: Sikerkalauz AI hullámlovasoknak - Hogyan legyél kezdőből profi prompter?
Ajánló: Az AI itt dörömböl a jelen kapuján, hogy a jövőbe vigyen. Szinte naponta beszélünk róla, pedig a legtöbben még kevésbé ismerjük. Beengedjük, vagy zárjuk ki az életünkből? Féljünk tőle, vagy bizalommal barátkozzunk vele? Tartsuk távol magunkat tőle, vagy használjuk ki a határtalan lehetőségeit? Kerek István Sikerkalauz AI hullámlovasoknak könyvét ajánlom mindenkinek, aki ezekben a dilemmákban szeretne eligazodni. A könyv nemcsak a (fél)profiknak szól, a technológiai fókusz mellett elvezet a kreatív és eredményes alkalmazás művészetébe is. Lehetőséget ad mindannyiunknak, hogy profi prompterré, „AI hullámlovassá” váljunk. Marosi László, MELÓ-DIÁK alapítótag, SkillX alapító, vezérigazgató, VOSZ BPMRSZ, elnök A szerzőről: Kerek István közel három évtizedes tapasztalattal rendelkezik az informatika területén, 2008 óta az AI világában tevékenykedik. Gyakorlatias szemléletével érthetően magyarázza az AI-t, azok számára is, akik most ismerkednek ezzel a területtel. István célja, hogy a digitális és AI eszközök segítségével növelje a működési hatékonyságot és az AI emberközpontú maradjon. A „ChatGPT magyarul” csoportalapítójaként és egyetemi óraadóként szenvedélyesen osztja meg tudását, hogy a mesterséges intelligencia mindenki számára érthető és elérhető legyen.
Így látják a magyarokat - 3. kiadás
Magyarország másképp
Földönkívüliek által alkotott nyelvük van, hihetetlenül tehetségesek, a forgóajtón mögöttünk jönnek be, és előttünk mennek ki. A magyarokról rengeteg sztereotip gondolat, furcsa vélemény vagy éppen szerintünk is találó megjegyzés született már (nyilván a dicséretek mind találóak). Magyarország valahol Törökország és Csernobil között van, magas hegycsúcsokon. Ezt a választ egy Los Angeles-i közgazdász adta arra a kérdésemre, hogy hallott-e már Magyarországról. A társaság többi tagja nem hallott még a furcsa nevű „Éhesországról”. Mivel hazánk angol neve /Hungary/ hasonlít az angol „éhes” szóra /hungry/, a világ minden táján elviccelődnek ezzel. „Tényleg éhes?” „Én már nagyon éhes vagyok.” Ezerszer hallottam már eme jeles poénokat. Előfordult, hogy elmondtam, honnan jöttem, és gyorsan megkínáltak harapnivalóval. Ilyenkor udvariasan mosolygok, és biztosítom újdonsült ismerősömet, hogy ez a frappáns szóvicc neki jutott eszébe először. Külföldön kicsit másképp látják Magyarországot, mint azt itthon gondolnánk. Erről és a magyarok többi néphez való viszonyáról több felmérés is született már, a legkülönbözőbb szervezetek közreműködésével. Különösen érdekesek a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és az Európai Folklór Központ kutatásai. Észak-Amerikában alig hallottak rólunk, akik mégis, azok lovasokra, végtelen sztyeppékre gondolnak. Klasszikus, de nem egyedi példa, amikor a tengeren túli csoport tagjai utazás előtt megkérdezték, hogy itt még vajon mindenki lovon jár-e, mert ők, sajnos, nem tudnak lovagolni, és akkor bizony mi lesz. Érdekes, hogy néhány Latin-Amerikai országban és Kubában jobban ismerik az országot. Magyar bokszolókat, magyar ételeket és a régi magyar focit tudják felidézni – képzeljék, milyen jó lehetett a labdarúgásunk, hogy annyi év alatt sem sikerült a Magyarország-futballnemzet képet romba döntenünk. Reméljük, hogy új sikerek erősítik majd ezt a meglátást...A világ legszebb szállodái 3.
A Kelet varázsát idézi a jeruzsálemi King David Hotel, a kuvaiti Sheraton és a jordán Le Royal Amman. A fehér homokos, pálmafás tengerpartok kedvelői pedig igencsak elégedettek lehetnek: öt káprázatos sziget romantikus szállodáiról olvashatnak.
Hat évtized reklámvilága 1949-2009
Szlanka András
Válogatás az OTP Bank pénzügytörténeti gyűjtemény anyagából
A II. Világháborút követő társadalmi változásokkal átalakult a tulajdonosi szerkezet, meghatározóvá vált az állami tulajdon. Hihetnénk, ebben a gazdasági helyzetben már nincs is szükség reklámra. A politikai és társadalmi célú reklámok mellett azonban hamarosan újjászületett a pénzintézeti reklám is, hiszen 1949.március 1-én megkezdte működését az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat. Már az első években számtalan takarékosságra buzdító kisebb-nagyobb plakát és kiadvány jelent meg, melyek számát a folyamatosan bővülő szolgáltatások és reklámeszközök sokszínűsége szaporította.Filmturizmus a Kárpát-medencében
A Filmturizmus a Kárpát-medencében – Filmforgatások helyszínei című kiadvány egy egyedülálló, filmszakmai igényességgel összeállított útikalauz, amely a magyarországi és a szomszédos országok magyarok által is lakott térségeinek filmes örökségét mutatja be. Különböző fi lmalkotások forgatási helyszínein keresztül tárja fel a régió természeti, táji és kulturális értékeit, ezzel új szempontból kapcsolva össze a mozgóképkultúrát és a turizmust. A kötet célja, hogy a filmturizmus élményét és lehetőségeit összefűzze a térség gazdag filmes örökségével – a szakma, a rajongók és az utazók örömére egyaránt.
A világtörténelem legszebb női
A könyv szereplői olyan lányok, asszonyok, akik szépségükkel, kifinomult ízlésükkel, bölcsességükkel, rafinált észjárásukkal, csalárdságukkal, gonoszságukkal vagy nemes tetteikkel befolyásolták a történelem alakulását. Akik miatt ma ilyen a Föld, ahol élünk.
Halj meg, tuszi! - A ruandai népirtás 20. évfordulójának emlékére
Szabadi Klaudia
Húsz évvel ezelőtt, 1994 áprilisában és májusában alig száz nap alatt, közel egymillió embert mészároltak le Ruandában. A mai napig több a kérdés, mint a bizonyosság a történtekkel kapcsolatban. Szinte felfoghatatlan a népirtásban való tömeges részvétel, ahogyan a különös kegyetlenséggel történő végrehajtás is.Így látják a magyarokat a világban – 4. kiadás
Földönkívüliek által alkotott nyelvük van, hihetetlenül tehetségesek, a forgóajtón mögöttünk jönnek be, és előttünk mennek ki. A magyarokról rengeteg sztereotip gondolat, furcsa vélemény vagy éppen szerintünk is találó megjegyzés született már (nyilván a dicséretek mind találóak). Magyarország valahol Törökország és Csernobil között van, magas hegycsúcsokon. Ezt a választ egy Los Angeles-i közgazdász adta arra a kérdésemre, hogy hallott-e már Magyarországról. A társaság többi tagja nem hallott még a furcsa nevű „Éhesországról”. Mivel hazánk angol neve /Hungary/ hasonlít az angol „éhes” szóra /hungry/, a világ minden táján elviccelődnek ezzel. „Tényleg éhes?” „Én már nagyon éhes vagyok.” Ezerszer hallottam már eme jeles poénokat. Előfordult, hogy elmondtam, honnan jöttem, és gyorsan megkínáltak harapnivalóval. Ilyenkor udvariasan mosolygok, és biztosítom újdonsült ismerősömet, hogy ez a frappáns szóvicc neki jutott eszébe először.








