Moldova György: Keserű pohár 3. kötet - Villány - A borra épült város
"A magyar borok világhírűek - itthon."
A magyar helyesírás és írásjelhasználat
A magyar helyesírás és írásjelhasználat című egyetemi jegyzet átfogó képet nyújt a magyar helyesírás, írásjelhasználat és a nyelvújítási korszakok történetéhez, továbbá a mai magyar írás gyakorlatához és a világ nyelveinek jobb megismeréséhez. A kötet útmutatója lehet nemcsak az egyetemi hall-gatóknak, hanem mindazoknak, akik érdeklődnek a magyar nyelv, a világ nyelvei és a nyelvészeti kérdések iránt, konkrétabban, akik mintát szeret-nének kapni arra is, hogyan lehet a helyesírással és a jelentéstannal hasz-nosan foglalkozni, de azoknak is, akik a szerzőkkel együtt azt a nézetet vallják, hogy a nyelv, a nyelvhasználat szorosan összefügg a gondolkodással, s ez az összefüggés teljes mértékben igaz a helyesírásra is. A mű szerzői: dr. Keszler Borbála professor emeritus, az MTA doktora, az Anyanyelvünk Európában Elnöki Bizottság, a Nyelvtudományi Bizott-ság, a Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság és a Magyar Nyelvészeti Munkabizottság tagja, valamint dr. Kiss Róbert Richard, a Kodolányi János Egyetem Újmédia és Kreatívipari Karának dékánja, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatójaként évekig tanította a helyesírási alap-kérdéseket.
Így látják a magyarokat a világban – 4. kiadás
Földönkívüliek által alkotott nyelvük van, hihetetlenül tehetségesek, a forgóajtón mögöttünk jönnek be, és előttünk mennek ki. A magyarokról rengeteg sztereotip gondolat, furcsa vélemény vagy éppen szerintünk is találó megjegyzés született már (nyilván a dicséretek mind találóak). Magyarország valahol Törökország és Csernobil között van, magas hegycsúcsokon. Ezt a választ egy Los Angeles-i közgazdász adta arra a kérdésemre, hogy hallott-e már Magyarországról. A társaság többi tagja nem hallott még a furcsa nevű „Éhesországról”. Mivel hazánk angol neve /Hungary/ hasonlít az angol „éhes” szóra /hungry/, a világ minden táján elviccelődnek ezzel. „Tényleg éhes?” „Én már nagyon éhes vagyok.” Ezerszer hallottam már eme jeles poénokat. Előfordult, hogy elmondtam, honnan jöttem, és gyorsan megkínáltak harapnivalóval. Ilyenkor udvariasan mosolygok, és biztosítom újdonsült ismerősömet, hogy ez a frappáns szóvicc neki jutott eszébe először.
Kelemenné Csontos Laura: A magyar vádalku
Ajánló: A kontinentális büntető eljárási rendszerek a XX. század végén egyre szélesebb körben vettek át az angolszász jogrendszerből olyan megoldásokat, amelyek az eljárások felgyorsítását szolgálták, és ezen keresztül az igazságszolgáltatás hatékonyságát kívánták növelni. Kétségtelen, hogy az angolszász – és különösen az amerikai büntetőügyek felgyorsításának leghatékonyabb intézménye a vádalku, amelyet az ügyek elsöprő többségében alkalmaznak. A magyar jogalkotó már 1998-ban a „tárgyalásról lemondás” jogintézményével, majd 2017-ban az „egyezség” elnevezésű külön eljárással szándékozott meríteni az angolszász tapasztalatokból. Kelemenné Csontos Laura tanulmánya részletesen bemutatja a magyar „vádalku” történetét, és azt is, hogy miért nem tudott a jogalkotói szándék megvalósulni. Hack Péter
Csöppek a homokon
Délvidék / Kispiac, Ustorka A Kárpát-medence Felfedezése című sorozat második kötete, a Délvidék / Kispiac és Ustorka, amelynek már a címe is – Csöppek a homokon – egy rendhagyó falu- és tanyakutató kiadványra utal. A Kárpát-medence felfedezése sorozat jellegzetessége a helyszínválasztás, a módszertan és a műfajhűség. A szerzők nagyrészt magyarországi, felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki és őrvidéki író társaságoktagjai, ismert és pályakezdő alkotók. Együtt. Kortárs írók vallanak adott helyszínhez fűződő kötődésükről; a falukutató táborokban felvett életútinterjúk, személyes benyomások szépirodal mi szociográfiákban jelennek meg. Fókuszpont a magyar nyelv, az életmód, a kultúra és az ott élők sorsát még mindig jelentősen befolyásoló trianoni trauma. Bár a kötet gerincét azok az írások képezik, amelyeknek szerzői 2022 szeptemberének első négy napját az észak-bácskai Kispiacon, kettőt a ludasi Róka-tanyán, hármat pedig a Kanizsai Írótáborban töltöttek el – „elsődlegesen az anyanyelv megtartó erejét”, a szerb nyelv ismeretének fontosságát, a vegyes házasságok alakulását, a külföldi munkavállalási kedvet, a helyben lakók életkörülményeit, a fiatalok elvándorlását, a migrációval és az embercsempészettel kapcsolatos feszültségeket, továbbá az összetartás és az összetartozás közösségmegtartó erejét vizsgálva, életutakat és emberi sorsokat bemutatva, írásaikat gazdagon illusztrálva –, mégis a Domonkos László író, közíró, szerkesztő, Horváth Júlia Borbála prózaíró, szerkesztő, kulturális antropológus, a Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztályának elnöke és Kovács Mária helytörténész szerkesztésében, valamint a budapesti MediaCom Kiadó gondozásában elkészült kötet ennél jóval többre vállalkozik és jóval többet is nyújt.
A világtörténelem legszebb női
A könyv szereplői olyan lányok, asszonyok, akik szépségükkel, kifinomult ízlésükkel, bölcsességükkel, rafinált észjárásukkal, csalárdságukkal, gonoszságukkal vagy nemes tetteikkel befolyásolták a történelem alakulását. Akik miatt ma ilyen a Föld, ahol élünk.
Siklósi Iván, Fecz Dóra, Deák Péter: Apparatus Eruditionis
Siklósi Iván az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének egyetemi docense. Diplomájának megszerzését (ELTE, 2004) követően a Szegedi Tudományegyetemen (2005-ig), valamint az ELTE-n (2004-től folyamatosan), 2005 és 2015 között pedig a győri Széchenyi István Egyetemen is római jogot oktat. 2004-től 2011-ig modern polgári jogi (ezen belül különösen kötelmi jogi, valamint jogösszehasonlító témájú) kurzusok megbízott előadója a Mathias Corvinus Collegiumban. Több könyv – közöttük egy kétkötetes összefoglaló mű (Római magánjog) – egyedüli szerzője, számos további – magyar, angol, német és francia nyelvű – tudományos publikáció szerzője, társszerzője vagy szerkesztője. Kutatásai elsősorban a római magánjog különféle területeit ölelik fel. PhD-fokozatot 2013-ban szerzett a jogügyleti érvénytelenség római jogi, jogtörténeti és modern jogi kérdéseire fókuszáló disszertációjával. 2014-ben három évre elnyerte az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját, melynek zárójelentése „kiemelkedő” minősítést nyert. 2015-ben az „ELTE Ígéretes Kutatója” kitüntetést kapta meg. 2020-ban habilitált az ELTE-n, értekezését a custodia-felelősség klasszikus római jogi témakörében készítette. Legutóbbi monográfiája az öröklési jog fejlődésének egyes kérdéseivel foglalkozik. Fecz Dóra az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékének kutatási asszisztense. Diplomájának megszerzése (ELTE, 2014) óta óraadóként oktat a Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszéken is. Tanulmányai során egy szemesztert töltött a Friedrich-Schiller-Universität Jena és két félévet az Eberhard Karls Universität Tübingen jogi karán, ahol polgári jogi és római jogi kurzusokat hallgatott. Deák Péter az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének tanársegédje, bírósági titkár. Diplomájának megszerzését (ELTE, 2017) követően az ELTE-n római jogot oktat, valamint bírósági pályafutását is megkezdi a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Jelenleg a Fővárosi Ítélőtábla Közigazgatási Kollégiumában teljesít szolgálatot. Kutatásai főként a római családjog területére koncentrálnak, de több más témájú publikáció szerzője vagy szerkesztője is. Az actio rerum amotarum problematikáját tárgyaló PhD-értekezését 2024-ben védte meg.
Társadalom és jog
Dr. Kiss Róbert Richard Prima Primissima-díjas, Pulitzer-emlékdíjas szerző ezúttal egy 973 fős, 2013-ban készült, a magyar társadalom szerkezetét vertikálisan és horizontálisan reprezentáló kutatás alapján vizsgálta a magyar lakosságnak a joghoz való viszonyát. A munkát Zsidai Ágnes szakmai szerkesztővel együtt egy komplex jogtudatvizsgálat első részének tekintik. A könyvből megtudjuk, hogy az állampolgároknak mi a véleményük az államról, az önkormányzatokról, az adóhatóságról, a jogról, a bíróságokról, az ügyvédekről, a halálbüntetésről, valamint az ügyészekről. A munka kitér ilyen kérdésekre is: Mi az állam legfontosabb funkciója? Mennyire bízik a lakosság a magyar önkormányzatokban, az adóhatóságban? Milyennek tartja a magyar bírósági rendszert? Igazságosak-e szerintük a bíróságok ítéletei? A munkát nem csak a kutatóknak, a jogászoknak ajánljuk, hanem minden magyar állampolgárnak, akit érdekel a magyar társadalom véleménye az állammal és a joggal kapcsolatban.








