Alejo Carpentier: Földi királyság
Ennek a szépséges prózai költeménynek, a világhírű kubai regényíró történelmi fantáziájának egyetlen költött alakja, a mitikus és valóságos események egyszerű tanúja, Ti Noël. Az egykori rabszolga életét végigkísérve ismerjük meg ezt az izgalmas, távoli világot. Mario Vargas Llosa, Nobel-díjas perui író szerint „az egyik legjobb regény, amelyet spanyol nyelven írtak a XX. században”. Székács Vera, García Marquez magyar fordítója azoknak ajánlja, akik a „Száz év magány” világából megismert mágikus realizmust, vagy ahogyan Alejo Carpentier, a regény magyarul most először megjelenő előszavában nevezi, a „csodás valót” keresik. Francia kalózok, vadorzók ütnek tanyát az Antillák paradicsomában, s Afrikából odahurcolt rabszolgáikkal a tengerentúli őserdők és szavannák fekete istenei is Amerika földjére lépnek. Bűvös erejük ellen mit sem ér a telepesek rémuralma, Leclerc tábornok erélye, Pauline Bonaparte Canovát megihlető gyönyörű meztelensége, az istenek nemzetet szülnek, Machandal, Bouckman, Toursaint, Dessalines képében megvívják a világtörténelem egyetlen győzedelmes rabszolgalázadását, és ezen a csodálatos színtéren, a XVIII. és XIX. század fordulóján, a vadon afrikai mágiájában és a karibi napfény felhőtlen ragyogásában hiába tündököl egy trópusi Versailles a régi rend felelőtlen pompájával, vérbe borul ez a csodavilág, a forradalom hullámverése felszínre dobja Haitit, felröppen a latin-amerikai szabadság első fecskéje.
Király Zoltán: Azok a daliás idők
A rendszerváltás igazi titkai minden idők legnépszerűbb magyar politikusának tollából. Király Zoltán az 1985-ös országgyűlési választásokon szembe mert szállni a rettegett Komócsin Mihállyal, és legyőzte. Volt "fizetett forradalmár", és tagja a négyek bandájának, akiket hatalmas botrányok közepette kizártak az MSZMP-ből. A négyek bűne egyébként az volt, hogy változásokat követeltek, ellenzéki gyűléseken vetek részt, szabadon beszéltek. Király Zoltán vallomása Szűrös Mátyásról, Lakitelekről, Grósz Károlyról, a titkosszolgálatokról. A kiadvány egyesével fóliázva kerül szállításra CD-melléklettel, melyben Király Zoltán fontosabb parlamenti felszólalásai hallhatók. Ha a Kádár-rendszer meg akarta rendszabályozni a parlamentet, aligha találhattak alkalmasabb képviselőt a kizárásra. Azon túl, hogy személyesen bosszantotta őket, hogy ez a „rövidnadrágos kisfiú” beleszól a komoly felnőttek dolgába, Király fellépése egy valóságos parlamentáris politizálás veszélyeire figyelmeztette őket. A köz ügyeit, amely a párt, a párt tulajdonosainak magánügye volt, ismét közüggyé tette. (Lengyel László: A pártkizárásokról tíz év után. Népszava, 1998. április 14.)
Hat évtized reklámvilága 1949-2009
Szlanka András
Válogatás az OTP Bank pénzügytörténeti gyűjtemény anyagából
A II. Világháborút követő társadalmi változásokkal átalakult a tulajdonosi szerkezet, meghatározóvá vált az állami tulajdon. Hihetnénk, ebben a gazdasági helyzetben már nincs is szükség reklámra. A politikai és társadalmi célú reklámok mellett azonban hamarosan újjászületett a pénzintézeti reklám is, hiszen 1949.március 1-én megkezdte működését az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat. Már az első években számtalan takarékosságra buzdító kisebb-nagyobb plakát és kiadvány jelent meg, melyek számát a folyamatosan bővülő szolgáltatások és reklámeszközök sokszínűsége szaporította.Moldova György: Keserű pohár 3. kötet - Villány - A borra épült város
"A magyar borok világhírűek - itthon."
Él-e még Petőfi? - Kétszáz év története
Petőfi életét és halálát sokféle legenda lengi körül. Nem is csoda, mert legendás személyiség és költő. Nem biztos, hogy cáfolni kell a legendákat, inkább eljátszani velük. Ezért születtek ezek a Petőfi-átiratok, és azok a versek, melyeket tovább élve mások helyett Petőfi írt meg. Így némelyik Arany-, Babits-, Füst Milán-, Jékely-, József Attila-, Kassák-, Kányádi-, Kormos-, Nemes Nagy-, Pilinszky-, Utassy-, Vajda-, vagy Vörösmarty-verset Petőfi átiratában ismerhetjük meg. Az irodalom csupa kaland.
Merre folyik a patak?
Felvidék / Várhosszúrét A Do you speak Magyar? című projekt első táborát 2021. augusztus 30-ától szeptember 5-éig rendezték meg Várhosszúréten. A kötet első felében ismert szerzők szociográfiai írásai és ilyen jellegű esszéi, a másodikban a várhosszúréti táborban végzett kutatások eredményeként létrejött írások olvashatók – gazdagon illusztrálva. A könyv húsz szerző munkáját és számos idézetet tartalmaz korábban élt, illetve Felvidékhez, a Gömöri régióhoz, a Rozsnyói járáshoz kötődő íróktól; ilyenformán több stílusban és nézőponttal, s mint általában az irodalmi szociográfiák, több formai és műfaji eszközt felhasználva íródott. Esszé, riport, interjú, vers, tényfeltáró elemzés és történelmi visszaemlékezés keveredik a személyes benyomások leírásával. A kötet végén záradékként rövid összefoglaló olvasható a tapasztalatokról, ajánlással a problémák megoldására.








