Alejo Carpentier: Földi királyság

2 310 Ft

Ennek a szépséges prózai költeménynek, a világhírű kubai regényíró történelmi fantáziájának egyetlen költött alakja, a mitikus és valóságos események egyszerű tanúja, Ti Noël. Az egykori rabszolga életét végigkísérve ismerjük meg ezt az izgalmas, távoli világot. Mario Vargas Llosa, Nobel-díjas perui író szerint „az egyik legjobb regény, amelyet spanyol nyelven írtak a XX. században”. Székács Vera, García Marquez magyar fordítója azoknak ajánlja, akik a „Száz év magány” világából megismert mágikus realizmust, vagy ahogyan Alejo Carpentier, a regény magyarul most először megjelenő előszavában nevezi, a „csodás valót” keresik.

Francia kalózok, vadorzók ütnek tanyát az Antillák paradicsomában, s Afrikából odahurcolt rabszolgáikkal a tengerentúli őserdők és szavannák fekete istenei is Amerika földjére lépnek. Bűvös erejük ellen mit sem ér a telepesek rémuralma, Leclerc tábornok erélye, Pauline Bonaparte Canovát megihlető gyönyörű meztelensége, az istenek nemzetet szülnek, Machandal, Bouckman, Toursaint, Dessalines képében megvívják a világtörténelem egyetlen győzedelmes rabszolgalázadását, és ezen a csodálatos színtéren, a XVIII. és XIX. század fordulóján, a vadon afrikai mágiájában és a karibi napfény felhőtlen ragyogásában hiába tündököl egy trópusi Versailles a régi rend felelőtlen pompájával, vérbe borul ez a csodavilág, a forradalom hullámverése felszínre dobja Haitit, felröppen a latin-amerikai szabadság első fecskéje.

Kategória: Szépirodalom

Kedvencekhez

Leírás
További információk

Leírás

A haiti forradalomról szóló Földi királyság 1949-ben, a mágikus realizmus jegyében született, jóval García Marquez jelentkezése és a latin-amerikai regény boomja előtt. Előszava – fordítását Dés Mihály készítette – a stílusirányzat programadó dokumentuma, magyarul korábban nem jelent meg.

Magyarul a regény először 1971-ben jelent meg Gulyás András fordításában az Európa Könyvkiadónál, amely mára teljesen eltűnt az antikváriumokból is. Az akkori fordítást Gulyás András átdolgozta, javította, jegyzetekkel látta el, a 71-es kiadásban – az eredetihez hasonlóan – a yoruba, angol, francia, olasz szövegeknek nem volt fordítása, ezekkel érthetőbb és élvezhetőbb olvasása.

A kötet Kő Boldizsár grafikusművész, a haiti naív festők modorában, a regény motívumai alapján készült borítójával jelent meg.

Két kedvcsináló részlet az előszóból és a regényből:

„Haiti tartózkodásom alatt…mindennapi kapcsolatba kerültem valamivel, amit csodás valónak lehetne nevezni. Olyan földre érkeztem, ahol milliónyi szabadságra sóvárgó ember annyira hitt Mackandal farkasemberi hatalmában, hogy kivégzése napján ez a kollektív hit csodát tett. Ismertem már Bouckman, a beavatott jamaikai csodálatos történetét. Jártam a La Ferrière-fellegvárban, ebben az építészeti előzmények nélküli építményben, melyet egyes-egyedül Piranesi börtönrajzai vetítenek előre. Beszívtam a Henrik Kristóf teremtette világ levegőjét; ez a hihetetlen becsvágyú uralkodó sokkal meglepőbb volt, mint azok a kegyetlen királyok, kiket a képzelt zsarnokságokhoz igencsak vonzódó, de tőlük sosem szenvedő szürrealisták találtak ki. Minden lépésnél ezzel a csodás valóval találkoztam. És közben arra gondoltam, hogy a csodás való jelenléte és érvénye nem csupán Haiti kiváltsága, hanem egész Latin-Amerika öröksége…” (Carpentier előszava – Dés Mihály fordítása)