Filmturizmus a Kárpát-medencében
A Filmturizmus a Kárpát-medencében – Filmforgatások helyszínei című kiadvány egy egyedülálló, filmszakmai igényességgel összeállított útikalauz, amely a magyarországi és a szomszédos országok magyarok által is lakott térségeinek filmes örökségét mutatja be. Különböző fi lmalkotások forgatási helyszínein keresztül tárja fel a régió természeti, táji és kulturális értékeit, ezzel új szempontból kapcsolva össze a mozgóképkultúrát és a turizmust. A kötet célja, hogy a filmturizmus élményét és lehetőségeit összefűzze a térség gazdag filmes örökségével – a szakma, a rajongók és az utazók örömére egyaránt.
A kézenálló ipszilon
A 44 versből álló sorozatot két másik verscsokor veszi közre, az egyik állatokról, mesehősökről szól, talán még az olvasni tudás előtti időkre, a másik a tanulás nehézségeihez ad verses fogódzókat. Mire az olvasó a könyv végére ér, a betűk a barátai lesznek, az olvasás az élete részévé válik.
Moldova György: Keserű pohár 3. kötet - Villány - A borra épült város
"A magyar borok világhírűek - itthon."
Halj meg, tuszi! - A ruandai népirtás 20. évfordulójának emlékére
Szabadi Klaudia
Húsz évvel ezelőtt, 1994 áprilisában és májusában alig száz nap alatt, közel egymillió embert mészároltak le Ruandában. A mai napig több a kérdés, mint a bizonyosság a történtekkel kapcsolatban. Szinte felfoghatatlan a népirtásban való tömeges részvétel, ahogyan a különös kegyetlenséggel történő végrehajtás is.Csöppek a homokon
Délvidék / Kispiac, Ustorka A Kárpát-medence Felfedezése című sorozat második kötete, a Délvidék / Kispiac és Ustorka, amelynek már a címe is – Csöppek a homokon – egy rendhagyó falu- és tanyakutató kiadványra utal. A Kárpát-medence felfedezése sorozat jellegzetessége a helyszínválasztás, a módszertan és a műfajhűség. A szerzők nagyrészt magyarországi, felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki és őrvidéki író társaságoktagjai, ismert és pályakezdő alkotók. Együtt. Kortárs írók vallanak adott helyszínhez fűződő kötődésükről; a falukutató táborokban felvett életútinterjúk, személyes benyomások szépirodal mi szociográfiákban jelennek meg. Fókuszpont a magyar nyelv, az életmód, a kultúra és az ott élők sorsát még mindig jelentősen befolyásoló trianoni trauma. Bár a kötet gerincét azok az írások képezik, amelyeknek szerzői 2022 szeptemberének első négy napját az észak-bácskai Kispiacon, kettőt a ludasi Róka-tanyán, hármat pedig a Kanizsai Írótáborban töltöttek el – „elsődlegesen az anyanyelv megtartó erejét”, a szerb nyelv ismeretének fontosságát, a vegyes házasságok alakulását, a külföldi munkavállalási kedvet, a helyben lakók életkörülményeit, a fiatalok elvándorlását, a migrációval és az embercsempészettel kapcsolatos feszültségeket, továbbá az összetartás és az összetartozás közösségmegtartó erejét vizsgálva, életutakat és emberi sorsokat bemutatva, írásaikat gazdagon illusztrálva –, mégis a Domonkos László író, közíró, szerkesztő, Horváth Júlia Borbála prózaíró, szerkesztő, kulturális antropológus, a Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztályának elnöke és Kovács Mária helytörténész szerkesztésében, valamint a budapesti MediaCom Kiadó gondozásában elkészült kötet ennél jóval többre vállalkozik és jóval többet is nyújt.
A világ legszebb szállodái 4.
Olyan luxushajókról olvashatnak, ahol a fedélzeten akár szörfözni is lehet, a jégszínházban pedig revüműsor szórakoztatja a nagyérdeműt. Partraszállás után felkeressük Mickey egér birodalmát. A meseszálloda titkait ismerhetik meg, majd Dubajba indulunk, a mesterséges sziget hoteltemplomához. Benézünk még a német Colosseumba, ahol oroszlánok éppen nincsenek, vannak viszont őrült taxik és rémlények.
Így látják a magyarokat - 3. kiadás
Magyarország másképp
Földönkívüliek által alkotott nyelvük van, hihetetlenül tehetségesek, a forgóajtón mögöttünk jönnek be, és előttünk mennek ki. A magyarokról rengeteg sztereotip gondolat, furcsa vélemény vagy éppen szerintünk is találó megjegyzés született már (nyilván a dicséretek mind találóak). Magyarország valahol Törökország és Csernobil között van, magas hegycsúcsokon. Ezt a választ egy Los Angeles-i közgazdász adta arra a kérdésemre, hogy hallott-e már Magyarországról. A társaság többi tagja nem hallott még a furcsa nevű „Éhesországról”. Mivel hazánk angol neve /Hungary/ hasonlít az angol „éhes” szóra /hungry/, a világ minden táján elviccelődnek ezzel. „Tényleg éhes?” „Én már nagyon éhes vagyok.” Ezerszer hallottam már eme jeles poénokat. Előfordult, hogy elmondtam, honnan jöttem, és gyorsan megkínáltak harapnivalóval. Ilyenkor udvariasan mosolygok, és biztosítom újdonsült ismerősömet, hogy ez a frappáns szóvicc neki jutott eszébe először. Külföldön kicsit másképp látják Magyarországot, mint azt itthon gondolnánk. Erről és a magyarok többi néphez való viszonyáról több felmérés is született már, a legkülönbözőbb szervezetek közreműködésével. Különösen érdekesek a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és az Európai Folklór Központ kutatásai. Észak-Amerikában alig hallottak rólunk, akik mégis, azok lovasokra, végtelen sztyeppékre gondolnak. Klasszikus, de nem egyedi példa, amikor a tengeren túli csoport tagjai utazás előtt megkérdezték, hogy itt még vajon mindenki lovon jár-e, mert ők, sajnos, nem tudnak lovagolni, és akkor bizony mi lesz. Érdekes, hogy néhány Latin-Amerikai országban és Kubában jobban ismerik az országot. Magyar bokszolókat, magyar ételeket és a régi magyar focit tudják felidézni – képzeljék, milyen jó lehetett a labdarúgásunk, hogy annyi év alatt sem sikerült a Magyarország-futballnemzet képet romba döntenünk. Reméljük, hogy új sikerek erősítik majd ezt a meglátást...Kelemenné Csontos Laura: A magyar vádalku
Ajánló: A kontinentális büntető eljárási rendszerek a XX. század végén egyre szélesebb körben vettek át az angolszász jogrendszerből olyan megoldásokat, amelyek az eljárások felgyorsítását szolgálták, és ezen keresztül az igazságszolgáltatás hatékonyságát kívánták növelni. Kétségtelen, hogy az angolszász – és különösen az amerikai büntetőügyek felgyorsításának leghatékonyabb intézménye a vádalku, amelyet az ügyek elsöprő többségében alkalmaznak. A magyar jogalkotó már 1998-ban a „tárgyalásról lemondás” jogintézményével, majd 2017-ban az „egyezség” elnevezésű külön eljárással szándékozott meríteni az angolszász tapasztalatokból. Kelemenné Csontos Laura tanulmánya részletesen bemutatja a magyar „vádalku” történetét, és azt is, hogy miért nem tudott a jogalkotói szándék megvalósulni. Hack Péter
Autonómia & Társadalom 2026/1
Társadalomtudományi folyóirat VI. évfolyam, 2026/I. szám Az Autonómia & Társadalomban megjelenő tanulmányok és ismertetések kutatói véleményeket tükröznek, amelyek nem esnek szükségképpen egybe a szerkesztőség és/vagy a szerzők által képviselt intézmények hivatalos álláspontjával. A folyóirat jelen száma a Kodolányi János Egyetemmel való kiadói együttműködés keretében jött létre.
Tanulmányok/ Studies
- Henye Lívia – Modernizáció és pénzügyi autonómia a háztartások szintjén – Dimenziók és kihívások
- Mahler Balázs – Reziliens közösségek? – A társadalmi kohézió mikrotérségi vizsgálata
- Samu István – „Nagymagyar” térvesztés – A nagymagyari roma identitás átalakulásának, önszerveződésének politikai és társadalmi hatásai
- Horváth Milán – Bögöly Gábor – Alkotói autonómia a platformgazdaságban – Egy magyar tartalomalkotói közösség közönségoldali esettanulmánya
- Turzó-Németh Violetta – Bodrogai László Anzelm – Kulcsár László – A Balaton körüli kerékpárosok társadalmi profilja és motivációi
Könyvek/Books
Béke és háború
A Kárpát-medence felfedezése Do you speak Magyar? Kárpátalja / Tiszabökény A háborús híreket olvasván, csak kapkodjuk a fejünket. Hát még a helyszínen! Tiszabökény – sok más ukrajnai településhez hasonlóan – kiürült. Fáradt szemű nők, megtört arcú idősebb férfiak, akik maradtak, és kitartanak. Éppen, mint Luhanszk és Donyeck népe, de említhetnénk az egykori délszláv háború magyarjait is. Mindanynyian egyet akarnak: élni és boldogulni a szülőföldön, anyanyelven beszélni, s nemcsak álmodni a békét.
Török Zsolt Győző: A boldog békeidők atlasza - Kogutowicz
Hogyan lett egy galíciai származású, morvaországi születésű, korábbi osztrák katonatisztből szerelmes leányszöktető, majd soproni tanár, végül magyar térképész Budapesten? A regényes formában megírt kötetben a szerző több évtizedes kutatásai alapján kelti életre a legendás térképész szellemét. Kogutowicz Manó ezután maga is megszólal: történeteket mond el életéről, beszélget az íróval a térképekről, sőt, az érdekes és tanulságos történeteket sajátos, fanyar humorú megjegyzéseivel fűszerezi.
Kövér György (szerk): Hogyan lett Budapest a nemzet fővárosa?
Mi a titka egy metropolisz létrejöttének, tartós fennmaradásának? Nyilvánvalóan az, hogy lakóinak, szűkebb és tágabb közösségeinek, regionális és országos vonzáskörzetének helyzeti energiáit, sokszínű emberi erőforrásait hatékony szervezeti keretek között, világvárosi szinten sikeresen integrálja. Mi lehet a kulcsa hosszú távon egy doktori iskola eredményes működésének? Mindenekelőtt az, hogy egy tudományág legfrissebb nemzetközi és hazai módszertani vívmányait vonzóvá tegye a benne tanuló doktoranduszok számára, biztosítsa a lehetőséget, hogy a tanultak sokféleségét professzionális pályakezdésük során egyéni alkatukhoz illeszkedően magukévá tegyék, elmélyíthessék, sőt számos irányban tovább is fejleszthessék.













