A magyar helyesírás és írásjelhasználat
A magyar helyesírás és írásjelhasználat című egyetemi jegyzet átfogó képet nyújt a magyar helyesírás, írásjelhasználat és a nyelvújítási korszakok történetéhez, továbbá a mai magyar írás gyakorlatához és a világ nyelveinek jobb megismeréséhez. A kötet útmutatója lehet nemcsak az egyetemi hall-gatóknak, hanem mindazoknak, akik érdeklődnek a magyar nyelv, a világ nyelvei és a nyelvészeti kérdések iránt, konkrétabban, akik mintát szeret-nének kapni arra is, hogyan lehet a helyesírással és a jelentéstannal hasz-nosan foglalkozni, de azoknak is, akik a szerzőkkel együtt azt a nézetet vallják, hogy a nyelv, a nyelvhasználat szorosan összefügg a gondolkodással, s ez az összefüggés teljes mértékben igaz a helyesírásra is. A mű szerzői: dr. Keszler Borbála professor emeritus, az MTA doktora, az Anyanyelvünk Európában Elnöki Bizottság, a Nyelvtudományi Bizott-ság, a Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság és a Magyar Nyelvészeti Munkabizottság tagja, valamint dr. Kiss Róbert Richard, a Kodolányi János Egyetem Újmédia és Kreatívipari Karának dékánja, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatójaként évekig tanította a helyesírási alap-kérdéseket.
Kerek István: Sikerkalauz AI hullámlovasoknak - Hogyan legyél kezdőből profi prompter?
Ajánló: Az AI itt dörömböl a jelen kapuján, hogy a jövőbe vigyen. Szinte naponta beszélünk róla, pedig a legtöbben még kevésbé ismerjük. Beengedjük, vagy zárjuk ki az életünkből? Féljünk tőle, vagy bizalommal barátkozzunk vele? Tartsuk távol magunkat tőle, vagy használjuk ki a határtalan lehetőségeit? Kerek István Sikerkalauz AI hullámlovasoknak könyvét ajánlom mindenkinek, aki ezekben a dilemmákban szeretne eligazodni. A könyv nemcsak a (fél)profiknak szól, a technológiai fókusz mellett elvezet a kreatív és eredményes alkalmazás művészetébe is. Lehetőséget ad mindannyiunknak, hogy profi prompterré, „AI hullámlovassá” váljunk. Marosi László, MELÓ-DIÁK alapítótag, SkillX alapító, vezérigazgató, VOSZ BPMRSZ, elnök A szerzőről: Kerek István közel három évtizedes tapasztalattal rendelkezik az informatika területén, 2008 óta az AI világában tevékenykedik. Gyakorlatias szemléletével érthetően magyarázza az AI-t, azok számára is, akik most ismerkednek ezzel a területtel. István célja, hogy a digitális és AI eszközök segítségével növelje a működési hatékonyságot és az AI emberközpontú maradjon. A „ChatGPT magyarul” csoportalapítójaként és egyetemi óraadóként szenvedélyesen osztja meg tudását, hogy a mesterséges intelligencia mindenki számára érthető és elérhető legyen.
A FANTASZTIKUS NYELV - 2., bővített, átdolgozott kiadás
A könyv célja: az anyanyelv biztos tudásának erősítése, érdekes témák boncolgatása tanulságképpen mindenkinek, s a magyar nyelv szeretetére és megbecsülésére buzdítás. Előszó helyett „…haza, nemzet és nyelv egymástól válhatatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog. Tiszteld s tanuld más mívelt népek nyelvét is […], de soha ne feledd, miképpen idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség.” (Kölcsey Ferenc: Parainesis)
ELTE legendák
Kedves Olvasó! Ezzel a kötettel az élményeken túl másoknak is képes örömet szerezni, mert a könyv megvásárlásával a Magyar Nyelvőr Alapítványt is támogatja. A Magyar Nyelvőr Alapítvány célja, hogy az 1872-es Magyar Nyelvőr szellemiségének megfelelően a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló rendezvényeket, kiadványokat, törekvéseket támogassa a határainkon innen és a határainkon túl, és erkölcsi és anyagi elismerésként évről évre Magyar Nyelvőr Díjjal jutalmazza az arra érdemes személyeket. A Magyar Nyelvőr Alapítvány a társrendezője az ELTE-n az Eötvös-szónokversenynek, és létrehozója a Magyar Nyelvőr Díjnak, melyet eddig már kilenc ELTE-tudós kapott meg. Vásárlásával a könyv árából 300 forint a Magyar Nyelvőr Alapítványé lesz, ezzel Ön is a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló törekvéseket támogatja. Köszönjük! ELTE Eötvös Kiadó
Szarvasűző messzeségek
A Kárpát-medence felfedezése Do you speak Magyar? / IV. Erdély / Abásfalva / Homoród mente A Kárpát-medence felfedezése sorozat jellegzetessége a helyszínválasztás, a módszertan és a műfajhűség. A szerzők nagyrészt magyarországi, felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki és őrvidéki írótársaságok tagjai, ismert és pályakezdő alkotók. Együtt. Kortárs írók vallanak adott helyszínhez fűződő kötődésükről; a falukutató táborokban felvett életútinterjúk, személyes benyomások szépirodalmi szociográfiákban jelennek meg. Fókuszpont a magyar nyelv, az életmód, a kultúra és az ott élők sorsát még mindig jelentősen befolyásoló trianoni trauma. Sorozatszerkesztő: Horváth Júlia Borbála (Magyar Írószövetség, Szociográfi ai Szakosztály, elnök) Szerkesztőbizottság: Domonkos László Horváth Júlia Borbála Simó Márton
A fantasztikus nyelv – 3., bővített, átdolgozott kiadás
A könyv a magyar nyelvnek, mint a világ egyik legkülönlegesebb nyelvének bemutatására törekszik oly módon, hogy a magyar nyelv szeretetére és megbecsülésére ösztönözze az olvasókat, miközben érdekes témákat fejt ki, hogy azok tanulságképpen szolgáljanak minden korosztály számára.
Az olvasó bárki számára könnyen emészthető, a magyar nyelv sajátosságait, érdekességeit, szabályait bemutató igen színes, szórakoztató könyvet kap a kezébe, hiszen tájékozódhat a nyelvek, nyelvváltozatok problémájáról, etimológiai (szófejtési), szókészlettani, névtani, stilisztikai, helyesírási, retorikai, kommunikációs és szaknyelvi kérdésekről, de olvashat tréfás szokásokról, mondókákról, és számos egyéb nyelvi érdekességről is.
A világ legszebb szállodái 4.
Olyan luxushajókról olvashatnak, ahol a fedélzeten akár szörfözni is lehet, a jégszínházban pedig revüműsor szórakoztatja a nagyérdeműt. Partraszállás után felkeressük Mickey egér birodalmát. A meseszálloda titkait ismerhetik meg, majd Dubajba indulunk, a mesterséges sziget hoteltemplomához. Benézünk még a német Colosseumba, ahol oroszlánok éppen nincsenek, vannak viszont őrült taxik és rémlények.
A világ legszebb szállodái
A fantáziának semmi sem szabhat határt. Kanadában még azt is eldönthetik a turisták, hogy eszkimó kunyhóban, szekér hátuljában, kocsi platóján vagy trópusi Dzsungelt idéz? szobában akarnak-e pihenni. Bora Borán úszkálhatunk tengeri tekn?sökkel, Xcaretben idomíthatunk delfint, Galápagoson ősgyíkokul napozhatunk. Ami közös: mindegyik szálloda elképeszt? és fantasztikus. A hotelek nem fizettek azért, hogy bekerüljenek a enyvbe. Ez a lista egy közép-európai újságíró listája, aki 16 éve járja a világot, több tucat filmet készített, és megszámlálhatatlan szállodát ismert meg munkája során.
Autonómia & Társadalom 2026/1
Társadalomtudományi folyóirat VI. évfolyam, 2026/I. szám Az Autonómia & Társadalomban megjelenő tanulmányok és ismertetések kutatói véleményeket tükröznek, amelyek nem esnek szükségképpen egybe a szerkesztőség és/vagy a szerzők által képviselt intézmények hivatalos álláspontjával. A folyóirat jelen száma a Kodolányi János Egyetemmel való kiadói együttműködés keretében jött létre.
Tanulmányok/ Studies
- Henye Lívia – Modernizáció és pénzügyi autonómia a háztartások szintjén – Dimenziók és kihívások
- Mahler Balázs – Reziliens közösségek? – A társadalmi kohézió mikrotérségi vizsgálata
- Samu István – „Nagymagyar” térvesztés – A nagymagyari roma identitás átalakulásának, önszerveződésének politikai és társadalmi hatásai
- Horváth Milán – Bögöly Gábor – Alkotói autonómia a platformgazdaságban – Egy magyar tartalomalkotói közösség közönségoldali esettanulmánya
- Turzó-Németh Violetta – Bodrogai László Anzelm – Kulcsár László – A Balaton körüli kerékpárosok társadalmi profilja és motivációi
Könyvek/Books
Alkalmazott kommunikáció és vidékfejlesztés
A Kodolányi János Egyetem 2026. május 6-án megtartott konferenciájának absztraktkötete.
Az Alkalmazott kommunikáció és vidékfejlesztés című tudományos konferencia abból a felismerésből indult ki, hogy a 21. században a vidéki térségek fejlődésének egyik legfontosabb erőforrása már nem pusztán a természeti adottságokban, a gazdasági potenciálban vagy az infrastrukturális fejlesztésekben keresendő, hanem abban a tudásban és együttműködési képességben is, amelynek segítségével a helyi közösségek értékeiket felismerik, megőrzik és korszerű kommunikációs eszközökkel láthatóvá teszik.
Napjaink turizmusa alapvető átalakuláson megy keresztül. A tömegturizmus egyre inkább átadja helyét azoknak az élményközpontú, fenntartható és közösségalapú megoldásoknak, amelyek egyszerre szolgálják a látogatók élményeit, a helyi lakosság életminőségét és a természeti, valamint a kulturális örökség hosszú távú megőrzését. Ezzel párhuzamosan az alkalmazott kommunikáció szerepe is felértékelődik: a települések és térségek versenyképességét ma már jelentős mértékben meghatározza az, hogy képesek-e hiteles identitást kialakítani, közösségi részvételre épülő fejlesztéseket megvalósítani, valamint eredményesen megszólítani a különböző célcsoportokat.
TOVÁBB A KIADVÁNYHOZ ->Béke és háború
A Kárpát-medence felfedezése Do you speak Magyar? Kárpátalja / Tiszabökény A háborús híreket olvasván, csak kapkodjuk a fejünket. Hát még a helyszínen! Tiszabökény – sok más ukrajnai településhez hasonlóan – kiürült. Fáradt szemű nők, megtört arcú idősebb férfiak, akik maradtak, és kitartanak. Éppen, mint Luhanszk és Donyeck népe, de említhetnénk az egykori délszláv háború magyarjait is. Mindanynyian egyet akarnak: élni és boldogulni a szülőföldön, anyanyelven beszélni, s nemcsak álmodni a békét.











