A világ legszebb szállodái 3.
A Kelet varázsát idézi a jeruzsálemi King David Hotel, a kuvaiti Sheraton és a jordán Le Royal Amman. A fehér homokos, pálmafás tengerpartok kedvelői pedig igencsak elégedettek lehetnek: öt káprázatos sziget romantikus szállodáiról olvashatnak.
Moldova György: Keserű pohár 3. kötet - Villány - A borra épült város
"A magyar borok világhírűek - itthon."
Moldova György: Keserű pohár 2. kötet - Aszu és parlag - Tokaj
"Elkeseredve nem vagyok, de felháborodva igen." Tokaji borász Riport a magyar borokról és borászokról.
Így látják a magyarokat a világban – 4. kiadás
Földönkívüliek által alkotott nyelvük van, hihetetlenül tehetségesek, a forgóajtón mögöttünk jönnek be, és előttünk mennek ki. A magyarokról rengeteg sztereotip gondolat, furcsa vélemény vagy éppen szerintünk is találó megjegyzés született már (nyilván a dicséretek mind találóak). Magyarország valahol Törökország és Csernobil között van, magas hegycsúcsokon. Ezt a választ egy Los Angeles-i közgazdász adta arra a kérdésemre, hogy hallott-e már Magyarországról. A társaság többi tagja nem hallott még a furcsa nevű „Éhesországról”. Mivel hazánk angol neve /Hungary/ hasonlít az angol „éhes” szóra /hungry/, a világ minden táján elviccelődnek ezzel. „Tényleg éhes?” „Én már nagyon éhes vagyok.” Ezerszer hallottam már eme jeles poénokat. Előfordult, hogy elmondtam, honnan jöttem, és gyorsan megkínáltak harapnivalóval. Ilyenkor udvariasan mosolygok, és biztosítom újdonsült ismerősömet, hogy ez a frappáns szóvicc neki jutott eszébe először.
Halj meg, tuszi! - A ruandai népirtás 20. évfordulójának emlékére
Szabadi Klaudia
Húsz évvel ezelőtt, 1994 áprilisában és májusában alig száz nap alatt, közel egymillió embert mészároltak le Ruandában. A mai napig több a kérdés, mint a bizonyosság a történtekkel kapcsolatban. Szinte felfoghatatlan a népirtásban való tömeges részvétel, ahogyan a különös kegyetlenséggel történő végrehajtás is.Dr. Kuti András: 23 nap alatt a föld körül
Egy idegenvezető kalandozásai
A szerző munkája során a föld legtöbb országában járt. 30+ év utazás során számtalan érdekes sztori történt vele. Ezeket írja le kontinensenkénti, s azon belül országonkénti bontásban. Történetek 98 országból humorosan. A sztorik előtt az olvasó az adott országra vonatkozó alap adatokkal ismerkedhet meg (terület, lakosság, érdekességek, látnivalók).Kelemenné Csontos Laura: A magyar vádalku
Ajánló: A kontinentális büntető eljárási rendszerek a XX. század végén egyre szélesebb körben vettek át az angolszász jogrendszerből olyan megoldásokat, amelyek az eljárások felgyorsítását szolgálták, és ezen keresztül az igazságszolgáltatás hatékonyságát kívánták növelni. Kétségtelen, hogy az angolszász – és különösen az amerikai büntetőügyek felgyorsításának leghatékonyabb intézménye a vádalku, amelyet az ügyek elsöprő többségében alkalmaznak. A magyar jogalkotó már 1998-ban a „tárgyalásról lemondás” jogintézményével, majd 2017-ban az „egyezség” elnevezésű külön eljárással szándékozott meríteni az angolszász tapasztalatokból. Kelemenné Csontos Laura tanulmánya részletesen bemutatja a magyar „vádalku” történetét, és azt is, hogy miért nem tudott a jogalkotói szándék megvalósulni. Hack Péter
Társadalom és jog
Dr. Kiss Róbert Richard Prima Primissima-díjas, Pulitzer-emlékdíjas szerző ezúttal egy 973 fős, 2013-ban készült, a magyar társadalom szerkezetét vertikálisan és horizontálisan reprezentáló kutatás alapján vizsgálta a magyar lakosságnak a joghoz való viszonyát. A munkát Zsidai Ágnes szakmai szerkesztővel együtt egy komplex jogtudatvizsgálat első részének tekintik. A könyvből megtudjuk, hogy az állampolgároknak mi a véleményük az államról, az önkormányzatokról, az adóhatóságról, a jogról, a bíróságokról, az ügyvédekről, a halálbüntetésről, valamint az ügyészekről. A munka kitér ilyen kérdésekre is: Mi az állam legfontosabb funkciója? Mennyire bízik a lakosság a magyar önkormányzatokban, az adóhatóságban? Milyennek tartja a magyar bírósági rendszert? Igazságosak-e szerintük a bíróságok ítéletei? A munkát nem csak a kutatóknak, a jogászoknak ajánljuk, hanem minden magyar állampolgárnak, akit érdekel a magyar társadalom véleménye az állammal és a joggal kapcsolatban.
Autonómia & Társadalom 2026/1
Társadalomtudományi folyóirat VI. évfolyam, 2026/I. szám Az Autonómia & Társadalomban megjelenő tanulmányok és ismertetések kutatói véleményeket tükröznek, amelyek nem esnek szükségképpen egybe a szerkesztőség és/vagy a szerzők által képviselt intézmények hivatalos álláspontjával. A folyóirat jelen száma a Kodolányi János Egyetemmel való kiadói együttműködés keretében jött létre.
Tanulmányok/ Studies
- Henye Lívia – Modernizáció és pénzügyi autonómia a háztartások szintjén – Dimenziók és kihívások
- Mahler Balázs – Reziliens közösségek? – A társadalmi kohézió mikrotérségi vizsgálata
- Samu István – „Nagymagyar” térvesztés – A nagymagyari roma identitás átalakulásának, önszerveződésének politikai és társadalmi hatásai
- Horváth Milán – Bögöly Gábor – Alkotói autonómia a platformgazdaságban – Egy magyar tartalomalkotói közösség közönségoldali esettanulmánya
- Turzó-Németh Violetta – Bodrogai László Anzelm – Kulcsár László – A Balaton körüli kerékpárosok társadalmi profilja és motivációi
Könyvek/Books
A fantasztikus nyelv – 3., bővített, átdolgozott kiadás
A könyv a magyar nyelvnek, mint a világ egyik legkülönlegesebb nyelvének bemutatására törekszik oly módon, hogy a magyar nyelv szeretetére és megbecsülésére ösztönözze az olvasókat, miközben érdekes témákat fejt ki, hogy azok tanulságképpen szolgáljanak minden korosztály számára.
Az olvasó bárki számára könnyen emészthető, a magyar nyelv sajátosságait, érdekességeit, szabályait bemutató igen színes, szórakoztató könyvet kap a kezébe, hiszen tájékozódhat a nyelvek, nyelvváltozatok problémájáról, etimológiai (szófejtési), szókészlettani, névtani, stilisztikai, helyesírási, retorikai, kommunikációs és szaknyelvi kérdésekről, de olvashat tréfás szokásokról, mondókákról, és számos egyéb nyelvi érdekességről is.
Török Zsolt Győző: A boldog békeidők atlasza - Kogutowicz
Hogyan lett egy galíciai származású, morvaországi születésű, korábbi osztrák katonatisztből szerelmes leányszöktető, majd soproni tanár, végül magyar térképész Budapesten? A regényes formában megírt kötetben a szerző több évtizedes kutatásai alapján kelti életre a legendás térképész szellemét. Kogutowicz Manó ezután maga is megszólal: történeteket mond el életéről, beszélget az íróval a térképekről, sőt, az érdekes és tanulságos történeteket sajátos, fanyar humorú megjegyzéseivel fűszerezi.
Siklósi Iván, Fecz Dóra, Deák Péter: Apparatus Eruditionis
Siklósi Iván az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének egyetemi docense. Diplomájának megszerzését (ELTE, 2004) követően a Szegedi Tudományegyetemen (2005-ig), valamint az ELTE-n (2004-től folyamatosan), 2005 és 2015 között pedig a győri Széchenyi István Egyetemen is római jogot oktat. 2004-től 2011-ig modern polgári jogi (ezen belül különösen kötelmi jogi, valamint jogösszehasonlító témájú) kurzusok megbízott előadója a Mathias Corvinus Collegiumban. Több könyv – közöttük egy kétkötetes összefoglaló mű (Római magánjog) – egyedüli szerzője, számos további – magyar, angol, német és francia nyelvű – tudományos publikáció szerzője, társszerzője vagy szerkesztője. Kutatásai elsősorban a római magánjog különféle területeit ölelik fel. PhD-fokozatot 2013-ban szerzett a jogügyleti érvénytelenség római jogi, jogtörténeti és modern jogi kérdéseire fókuszáló disszertációjával. 2014-ben három évre elnyerte az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját, melynek zárójelentése „kiemelkedő” minősítést nyert. 2015-ben az „ELTE Ígéretes Kutatója” kitüntetést kapta meg. 2020-ban habilitált az ELTE-n, értekezését a custodia-felelősség klasszikus római jogi témakörében készítette. Legutóbbi monográfiája az öröklési jog fejlődésének egyes kérdéseivel foglalkozik. Fecz Dóra az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékének kutatási asszisztense. Diplomájának megszerzése (ELTE, 2014) óta óraadóként oktat a Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszéken is. Tanulmányai során egy szemesztert töltött a Friedrich-Schiller-Universität Jena és két félévet az Eberhard Karls Universität Tübingen jogi karán, ahol polgári jogi és római jogi kurzusokat hallgatott. Deák Péter az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének tanársegédje, bírósági titkár. Diplomájának megszerzését (ELTE, 2017) követően az ELTE-n római jogot oktat, valamint bírósági pályafutását is megkezdi a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Jelenleg a Fővárosi Ítélőtábla Közigazgatási Kollégiumában teljesít szolgálatot. Kutatásai főként a római családjog területére koncentrálnak, de több más témájú publikáció szerzője vagy szerkesztője is. Az actio rerum amotarum problematikáját tárgyaló PhD-értekezését 2024-ben védte meg.













