Így látják a magyarokat a világban – 4. kiadás
Földönkívüliek által alkotott nyelvük van, hihetetlenül tehetségesek, a forgóajtón mögöttünk jönnek be, és előttünk mennek ki. A magyarokról rengeteg sztereotip gondolat, furcsa vélemény vagy éppen szerintünk is találó megjegyzés született már (nyilván a dicséretek mind találóak). Magyarország valahol Törökország és Csernobil között van, magas hegycsúcsokon. Ezt a választ egy Los Angeles-i közgazdász adta arra a kérdésemre, hogy hallott-e már Magyarországról. A társaság többi tagja nem hallott még a furcsa nevű „Éhesországról”. Mivel hazánk angol neve /Hungary/ hasonlít az angol „éhes” szóra /hungry/, a világ minden táján elviccelődnek ezzel. „Tényleg éhes?” „Én már nagyon éhes vagyok.” Ezerszer hallottam már eme jeles poénokat. Előfordult, hogy elmondtam, honnan jöttem, és gyorsan megkínáltak harapnivalóval. Ilyenkor udvariasan mosolygok, és biztosítom újdonsült ismerősömet, hogy ez a frappáns szóvicc neki jutott eszébe először.
A világ legszebb szállodái 5.
A világ legszebb szállodái 5. részében bemutatom Önöknek a 20 legcsodálatosabb lakosztályt a Földön. A lista személyes tapasztalatom, valamint szállodai szakemberek és a vendégek véleménye alapján készült. Tekintsék meg, hol pihennek a világsztárok, a királyok és az államelnökök!
A világ legszebb szállodái
A fantáziának semmi sem szabhat határt. Kanadában még azt is eldönthetik a turisták, hogy eszkimó kunyhóban, szekér hátuljában, kocsi platóján vagy trópusi Dzsungelt idéz? szobában akarnak-e pihenni. Bora Borán úszkálhatunk tengeri tekn?sökkel, Xcaretben idomíthatunk delfint, Galápagoson ősgyíkokul napozhatunk. Ami közös: mindegyik szálloda elképeszt? és fantasztikus. A hotelek nem fizettek azért, hogy bekerüljenek a enyvbe. Ez a lista egy közép-európai újságíró listája, aki 16 éve járja a világot, több tucat filmet készített, és megszámlálhatatlan szállodát ismert meg munkája során.
Autonómia & Társadalom 2026/1
Társadalomtudományi folyóirat VI. évfolyam, 2026/I. szám Az Autonómia & Társadalomban megjelenő tanulmányok és ismertetések kutatói véleményeket tükröznek, amelyek nem esnek szükségképpen egybe a szerkesztőség és/vagy a szerzők által képviselt intézmények hivatalos álláspontjával. A folyóirat jelen száma a Kodolányi János Egyetemmel való kiadói együttműködés keretében jött létre.
Tanulmányok/ Studies
- Henye Lívia – Modernizáció és pénzügyi autonómia a háztartások szintjén – Dimenziók és kihívások
- Mahler Balázs – Reziliens közösségek? – A társadalmi kohézió mikrotérségi vizsgálata
- Samu István – „Nagymagyar” térvesztés – A nagymagyari roma identitás átalakulásának, önszerveződésének politikai és társadalmi hatásai
- Horváth Milán – Bögöly Gábor – Alkotói autonómia a platformgazdaságban – Egy magyar tartalomalkotói közösség közönségoldali esettanulmánya
- Turzó-Németh Violetta – Bodrogai László Anzelm – Kulcsár László – A Balaton körüli kerékpárosok társadalmi profilja és motivációi
Könyvek/Books
Király Zoltán: Azok a daliás idők
A rendszerváltás igazi titkai minden idők legnépszerűbb magyar politikusának tollából. Király Zoltán az 1985-ös országgyűlési választásokon szembe mert szállni a rettegett Komócsin Mihállyal, és legyőzte. Volt "fizetett forradalmár", és tagja a négyek bandájának, akiket hatalmas botrányok közepette kizártak az MSZMP-ből. A négyek bűne egyébként az volt, hogy változásokat követeltek, ellenzéki gyűléseken vetek részt, szabadon beszéltek. Király Zoltán vallomása Szűrös Mátyásról, Lakitelekről, Grósz Károlyról, a titkosszolgálatokról. A kiadvány egyesével fóliázva kerül szállításra CD-melléklettel, melyben Király Zoltán fontosabb parlamenti felszólalásai hallhatók. Ha a Kádár-rendszer meg akarta rendszabályozni a parlamentet, aligha találhattak alkalmasabb képviselőt a kizárásra. Azon túl, hogy személyesen bosszantotta őket, hogy ez a „rövidnadrágos kisfiú” beleszól a komoly felnőttek dolgába, Király fellépése egy valóságos parlamentáris politizálás veszélyeire figyelmeztette őket. A köz ügyeit, amely a párt, a párt tulajdonosainak magánügye volt, ismét közüggyé tette. (Lengyel László: A pártkizárásokról tíz év után. Népszava, 1998. április 14.)
Szabella Olivér (szerk.): E-sport Tudásbázis
Az E-sport Tudásbázis tanulmánykötet a Magyar E-sport Szövetség legújabb edukációs projektjének első produktuma. A kötet öt nagyobb részre tagolódik, amelyek az e-sport világának különböző aspektusait tárgyalják. A Bevezető általános áttekintést nyújt az e-sportról, míg a Tudományterületek az e-sportban fejezet bemutatja az e-sporthoz kapcsolódó tudományágakat, mint a szociológia, jog, pszichológia, menedzsment, és mások.
Így látják a magyarokat - 3. kiadás
Magyarország másképp
Földönkívüliek által alkotott nyelvük van, hihetetlenül tehetségesek, a forgóajtón mögöttünk jönnek be, és előttünk mennek ki. A magyarokról rengeteg sztereotip gondolat, furcsa vélemény vagy éppen szerintünk is találó megjegyzés született már (nyilván a dicséretek mind találóak). Magyarország valahol Törökország és Csernobil között van, magas hegycsúcsokon. Ezt a választ egy Los Angeles-i közgazdász adta arra a kérdésemre, hogy hallott-e már Magyarországról. A társaság többi tagja nem hallott még a furcsa nevű „Éhesországról”. Mivel hazánk angol neve /Hungary/ hasonlít az angol „éhes” szóra /hungry/, a világ minden táján elviccelődnek ezzel. „Tényleg éhes?” „Én már nagyon éhes vagyok.” Ezerszer hallottam már eme jeles poénokat. Előfordult, hogy elmondtam, honnan jöttem, és gyorsan megkínáltak harapnivalóval. Ilyenkor udvariasan mosolygok, és biztosítom újdonsült ismerősömet, hogy ez a frappáns szóvicc neki jutott eszébe először. Külföldön kicsit másképp látják Magyarországot, mint azt itthon gondolnánk. Erről és a magyarok többi néphez való viszonyáról több felmérés is született már, a legkülönbözőbb szervezetek közreműködésével. Különösen érdekesek a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és az Európai Folklór Központ kutatásai. Észak-Amerikában alig hallottak rólunk, akik mégis, azok lovasokra, végtelen sztyeppékre gondolnak. Klasszikus, de nem egyedi példa, amikor a tengeren túli csoport tagjai utazás előtt megkérdezték, hogy itt még vajon mindenki lovon jár-e, mert ők, sajnos, nem tudnak lovagolni, és akkor bizony mi lesz. Érdekes, hogy néhány Latin-Amerikai országban és Kubában jobban ismerik az országot. Magyar bokszolókat, magyar ételeket és a régi magyar focit tudják felidézni – képzeljék, milyen jó lehetett a labdarúgásunk, hogy annyi év alatt sem sikerült a Magyarország-futballnemzet képet romba döntenünk. Reméljük, hogy új sikerek erősítik majd ezt a meglátást...A magyar helyesírás és írásjelhasználat
A magyar helyesírás és írásjelhasználat című egyetemi jegyzet átfogó képet nyújt a magyar helyesírás, írásjelhasználat és a nyelvújítási korszakok történetéhez, továbbá a mai magyar írás gyakorlatához és a világ nyelveinek jobb megismeréséhez. A kötet útmutatója lehet nemcsak az egyetemi hall-gatóknak, hanem mindazoknak, akik érdeklődnek a magyar nyelv, a világ nyelvei és a nyelvészeti kérdések iránt, konkrétabban, akik mintát szeret-nének kapni arra is, hogyan lehet a helyesírással és a jelentéstannal hasz-nosan foglalkozni, de azoknak is, akik a szerzőkkel együtt azt a nézetet vallják, hogy a nyelv, a nyelvhasználat szorosan összefügg a gondolkodással, s ez az összefüggés teljes mértékben igaz a helyesírásra is. A mű szerzői: dr. Keszler Borbála professor emeritus, az MTA doktora, az Anyanyelvünk Európában Elnöki Bizottság, a Nyelvtudományi Bizott-ság, a Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság és a Magyar Nyelvészeti Munkabizottság tagja, valamint dr. Kiss Róbert Richard, a Kodolányi János Egyetem Újmédia és Kreatívipari Karának dékánja, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatójaként évekig tanította a helyesírási alap-kérdéseket.







