Ernesto Frers: A Birodalom hóhérainak nyomában
A náci vezetők és üldözőik története
A Harmadik Birodalom hóhérai, a holokauszt végrehajtói és akik megbosszulták az áldozatokat. Auschwitz, Treblinka, Mauthausen... Helyszínek, nevek, melyek örökre bevésődtek közös emlékezetünkbe. Férfiakat, nőket és gyermekeket hurcoltak el otthonaikból, zsúfolták őket marhavagonokba, és szállították különböző megsemmisítő táborokba. Már nem emberekként, csak számokként érkeztek, szenvedéseik képei eljutottak hozzánk, és létfontosságú hagyatékot képeznek, amelyet meg kell ismertetni a fiatalabb nemzedékekkel. A tragédia felelősei közül sokakat bíróság elé állítottak és elítéltek, de a náci bűnösök nagy részének sikerült elmenekülnie.Így látják a magyarokat - 3. kiadás
Magyarország másképp
Földönkívüliek által alkotott nyelvük van, hihetetlenül tehetségesek, a forgóajtón mögöttünk jönnek be, és előttünk mennek ki. A magyarokról rengeteg sztereotip gondolat, furcsa vélemény vagy éppen szerintünk is találó megjegyzés született már (nyilván a dicséretek mind találóak). Magyarország valahol Törökország és Csernobil között van, magas hegycsúcsokon. Ezt a választ egy Los Angeles-i közgazdász adta arra a kérdésemre, hogy hallott-e már Magyarországról. A társaság többi tagja nem hallott még a furcsa nevű „Éhesországról”. Mivel hazánk angol neve /Hungary/ hasonlít az angol „éhes” szóra /hungry/, a világ minden táján elviccelődnek ezzel. „Tényleg éhes?” „Én már nagyon éhes vagyok.” Ezerszer hallottam már eme jeles poénokat. Előfordult, hogy elmondtam, honnan jöttem, és gyorsan megkínáltak harapnivalóval. Ilyenkor udvariasan mosolygok, és biztosítom újdonsült ismerősömet, hogy ez a frappáns szóvicc neki jutott eszébe először. Külföldön kicsit másképp látják Magyarországot, mint azt itthon gondolnánk. Erről és a magyarok többi néphez való viszonyáról több felmérés is született már, a legkülönbözőbb szervezetek közreműködésével. Különösen érdekesek a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és az Európai Folklór Központ kutatásai. Észak-Amerikában alig hallottak rólunk, akik mégis, azok lovasokra, végtelen sztyeppékre gondolnak. Klasszikus, de nem egyedi példa, amikor a tengeren túli csoport tagjai utazás előtt megkérdezték, hogy itt még vajon mindenki lovon jár-e, mert ők, sajnos, nem tudnak lovagolni, és akkor bizony mi lesz. Érdekes, hogy néhány Latin-Amerikai országban és Kubában jobban ismerik az országot. Magyar bokszolókat, magyar ételeket és a régi magyar focit tudják felidézni – képzeljék, milyen jó lehetett a labdarúgásunk, hogy annyi év alatt sem sikerült a Magyarország-futballnemzet képet romba döntenünk. Reméljük, hogy új sikerek erősítik majd ezt a meglátást...Török Zsolt Győző: A boldog békeidők atlasza - Kogutowicz
Hogyan lett egy galíciai származású, morvaországi születésű, korábbi osztrák katonatisztből szerelmes leányszöktető, majd soproni tanár, végül magyar térképész Budapesten? A regényes formában megírt kötetben a szerző több évtizedes kutatásai alapján kelti életre a legendás térképész szellemét. Kogutowicz Manó ezután maga is megszólal: történeteket mond el életéről, beszélget az íróval a térképekről, sőt, az érdekes és tanulságos történeteket sajátos, fanyar humorú megjegyzéseivel fűszerezi.
Béke és háború
A Kárpát-medence felfedezése Do you speak Magyar? Kárpátalja / Tiszabökény A háborús híreket olvasván, csak kapkodjuk a fejünket. Hát még a helyszínen! Tiszabökény – sok más ukrajnai településhez hasonlóan – kiürült. Fáradt szemű nők, megtört arcú idősebb férfiak, akik maradtak, és kitartanak. Éppen, mint Luhanszk és Donyeck népe, de említhetnénk az egykori délszláv háború magyarjait is. Mindanynyian egyet akarnak: élni és boldogulni a szülőföldön, anyanyelven beszélni, s nemcsak álmodni a békét.
Király Zoltán: Azok a daliás idők
A rendszerváltás igazi titkai minden idők legnépszerűbb magyar politikusának tollából. Király Zoltán az 1985-ös országgyűlési választásokon szembe mert szállni a rettegett Komócsin Mihállyal, és legyőzte. Volt "fizetett forradalmár", és tagja a négyek bandájának, akiket hatalmas botrányok közepette kizártak az MSZMP-ből. A négyek bűne egyébként az volt, hogy változásokat követeltek, ellenzéki gyűléseken vetek részt, szabadon beszéltek. Király Zoltán vallomása Szűrös Mátyásról, Lakitelekről, Grósz Károlyról, a titkosszolgálatokról. A kiadvány egyesével fóliázva kerül szállításra CD-melléklettel, melyben Király Zoltán fontosabb parlamenti felszólalásai hallhatók. Ha a Kádár-rendszer meg akarta rendszabályozni a parlamentet, aligha találhattak alkalmasabb képviselőt a kizárásra. Azon túl, hogy személyesen bosszantotta őket, hogy ez a „rövidnadrágos kisfiú” beleszól a komoly felnőttek dolgába, Király fellépése egy valóságos parlamentáris politizálás veszélyeire figyelmeztette őket. A köz ügyeit, amely a párt, a párt tulajdonosainak magánügye volt, ismét közüggyé tette. (Lengyel László: A pártkizárásokról tíz év után. Népszava, 1998. április 14.)
Moldova György: Keserű pohár 2. kötet - Aszu és parlag - Tokaj
"Elkeseredve nem vagyok, de felháborodva igen." Tokaji borász Riport a magyar borokról és borászokról.
Autonómia & Társadalom 2026/1
Társadalomtudományi folyóirat VI. évfolyam, 2026/I. szám Az Autonómia & Társadalomban megjelenő tanulmányok és ismertetések kutatói véleményeket tükröznek, amelyek nem esnek szükségképpen egybe a szerkesztőség és/vagy a szerzők által képviselt intézmények hivatalos álláspontjával. A folyóirat jelen száma a Kodolányi János Egyetemmel való kiadói együttműködés keretében jött létre.
Tanulmányok/ Studies
- Henye Lívia – Modernizáció és pénzügyi autonómia a háztartások szintjén – Dimenziók és kihívások
- Mahler Balázs – Reziliens közösségek? – A társadalmi kohézió mikrotérségi vizsgálata
- Samu István – „Nagymagyar” térvesztés – A nagymagyari roma identitás átalakulásának, önszerveződésének politikai és társadalmi hatásai
- Horváth Milán – Bögöly Gábor – Alkotói autonómia a platformgazdaságban – Egy magyar tartalomalkotói közösség közönségoldali esettanulmánya
- Turzó-Németh Violetta – Bodrogai László Anzelm – Kulcsár László – A Balaton körüli kerékpárosok társadalmi profilja és motivációi
Könyvek/Books
Alkalmazott kommunikáció és vidékfejlesztés
A Kodolányi János Egyetem 2026. május 6-án megtartott konferenciájának absztraktkötete.
Az Alkalmazott kommunikáció és vidékfejlesztés című tudományos konferencia abból a felismerésből indult ki, hogy a 21. században a vidéki térségek fejlődésének egyik legfontosabb erőforrása már nem pusztán a természeti adottságokban, a gazdasági potenciálban vagy az infrastrukturális fejlesztésekben keresendő, hanem abban a tudásban és együttműködési képességben is, amelynek segítségével a helyi közösségek értékeiket felismerik, megőrzik és korszerű kommunikációs eszközökkel láthatóvá teszik.
Napjaink turizmusa alapvető átalakuláson megy keresztül. A tömegturizmus egyre inkább átadja helyét azoknak az élményközpontú, fenntartható és közösségalapú megoldásoknak, amelyek egyszerre szolgálják a látogatók élményeit, a helyi lakosság életminőségét és a természeti, valamint a kulturális örökség hosszú távú megőrzését. Ezzel párhuzamosan az alkalmazott kommunikáció szerepe is felértékelődik: a települések és térségek versenyképességét ma már jelentős mértékben meghatározza az, hogy képesek-e hiteles identitást kialakítani, közösségi részvételre épülő fejlesztéseket megvalósítani, valamint eredményesen megszólítani a különböző célcsoportokat.
TOVÁBB A KIADVÁNYHOZ ->








